A IV. ZÓNA: DÉL-MAGYARORSZÁG A DUNÁTÓL KELETRE 700

Strasshofba való megérkezésük után, július első napján a zsidókat munkára küldték Kelet-Ausztria számos helységének - például Gmünd, Weitta, Wiener-Neustadt és Neunkirchen - ipari és mezőgazdasági üzemeibe. Sokan a Todt-szervezet felügyelete alatt dolgoztak. A velük való bánásmód az egyes alkalmazók és munkavezetők beállítottságától függően változott. Egészében véve gyakran elég emberségesen bántak velük, és 75%-uk, beleértve az idős korúakat és a gyerekeket is, túlélte a háborút.¹³⁰ Kb. 1000 zsidó halt meg természetes okokból, vagy a táborokban szerzett betegségek következtében. Csaknem 170 főt átszállítottak Ber-gen-Belsenbe, és meghatározhatatlan számú zsidót Krumey parancsára büntetésből Auschwitzba deportáltak fegyelemsértésekért, egyebek közt mert pénzt rejtegettek, borbélyhoz fordultak vagy moziba mentek.

Egy szemtanú szerint hét zsidó leányt meg nem nevezett orvosi kísérleteknek vetettek alá. Állítólag csak egy hírmondó maradt életben közülük.¹³¹

Az Ausztriába szállított magyar zsidók egy bécsi központú igazgatási iroda ellenőrzése alatt álltak, melyet SS-Obersturmführer Hermann A. Krumey, Eichmann egyik legközelebbi munkatársa vezetett. AKasteletz-gassé 35. sz. alatti iroda hivatalos neve a következő volt: DerHöhere Be-fehlshaber der SS undPolizei in Ungarn - Sondereinsatzkommando -Aussen-kommando Wien (Magyarországi legfőbb SS- és rendőrparancsnokság -különleges egység — bécsi kirendeltség). Krumey szárnysegédei Siegfried Seidl SS-Hauptsturmfuhrer és Schmitzhofen SS-Hauptsturmführer voltak; a hivatal személyzetéhez 8 magyar zsidó nő tartozott, akik irodai munkákat végeztek.¹³²

Az ausztriai munkatáborokba hurcolt zsidókkal való bánásmódra külön irányelveket dolgozott ki az SS biztonsági rendőrségének Bécsben működő Aussenkommandöja 1944. augusztus 9-én. A 32 pontba szedett útmutató kitért a zsidók alkalmazásának és a velük való bánásmódnak a legapróbb részleteire is.¹³³

Bár a Strasshofba és környékére szállított magyar zsidóknak sokat kellett nélkülözniük, például eleve azért, mert rabok voltak, kétségkívül szerencséjük volt, mert viszonylagos biztonságban élhettek, mialatt a többi vidéki zsidót Auschwitzba deportálták.

40 505 zsidónak a IV. zónából történő deportálásával a zsidótlanító különítmények 129 vasúti szerelvénnyel befejezték 380 660 zsidó eltávolítását Magyarországról.¹³⁴

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham700.pdf

Az egész kötetet lásd:

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/