70 A KONSZOLIDÁCIÓTÓL AZ „ELŐFASIZMUSIG"
47. A magyarországi Kommunista Pártot az ellenforradalmi erők győzelme után 1919-ben defacto azonnal törvényen kívül helyezték. Jogilag az „állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről" intézkedő 1921. évi III. tc. nyilvánította törvénytelennek. A törvénynek a lázítást tiltó cikkelyét mesterien alkalmazta az ellenforradalmi rendszer, de élt vele a második világháború utáni rezsim is. A törvény megtiltotta, hogy bárki „az állam és a társadalom törvényes rendjének megdöntésére vagy erőszakos aláaknázására" agitáljon vagy bujtogasson, kiváltképpen oly módon, hogy „valamely társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos létesítésére irányuló mozgalmat kezdeményez vagy vezet". Igen hírhedett volt az a cikkely, amely büntet-hetőnek nyilvánított mindenkit, aki „a magyar állam és a nemzet tekintélyét sértő, vagy jó hímevét rontó hamis állításokat hirdet vagy terjeszt".
48. 1936. május l-jén Böszörmény egy esztelen zendülést támasztott Nagykőrösön azzal a céllal, hogy elfoglalja Kecskemétet, Ceglédet és végül a fővárost, és ezen keresztül kaparintsa meg a hatalmat. Zendülését szinte megindítása pillanatában elfojtották. Az elmezavarra hivatkozó Böszörményt elítélték két és fél évre, de hagyták, hogy Németországba szökjön. 1945-ben, Magyarország felszabadulása után Rákosi Mátyáshoz fordult, engedélyezze, hogy a Kommunista Párt tagja lehessen. C. A. Ma-cartney, 1:159. o.
49. Lackó Miklós: Nyilasok, nemzetiszocialisták, 1935-1944. Kossuth, Bp., 1966,16., 18-19.0.
50. C. A. Macartney, 1:158. o.; Lackó, i. m., 16., 20-21. o.
51. C. A. Macartney, 1:159. o.
52. Egyebek között Festetics szemére vetették, hogy kiterjedt birtokain zsidó jó-szágkormányzót alkalmaz. Ő is úgy vélekedett, mint oly sok jobboldali a harmincas évek elején, hogy a zsidókérdés „végleges megoldását" el kell halasztani, mivelhogy nyomába a gazdaságban csak fokozódnék az amúgy sem kis zűrzavar. Db., valamint Lackó, i. m., 56. o.
53. Ezek a következők lettek volna: Magyarföld, Tótföld, Ruténföld, Erdélyfold, HorVát-Szlavonföld és a Nyugat-gyepű. Magyarföld az elképzelés szerint az alföldekre, a történelmi Magyarország területének legnagyobb részére terjedt volna ki.
54. C. A. Macartney, 1:160-161. o.
55. A zsidókérdésre vonatkozó nézeteit Szálasi 1946 februárjában lezajlott tárgyalásán foglalta össze. A Szálasi-per. Szerk.: Kársai Elek-Karsai László. Reform, Bp., 1988.665-667. o. Lásd még Lackó, i. m., 57. o. A hungarizmusra vonatkozó eszméit, így a Pax Hungaricát és annak erkölcsi, szellemi és anyagi megalapozását Szálasi Út és Cél c. munkájában ismertette, amely eredetileg 193 6-ban j elent meg. Követői 19 54 októberében Argentínában újra kiadták.
56. C. A. Macartney, 1:165. o.
57. Nem sokkal szabadulása után Csia társaságában a Harmadik Birodalomba utazott, hogy „tanulmányozza a német forradalmi technikát", de valószínűleg egyetlen fontos emberrel sem találkozott. 1937 júliusában újból elítélték, és tíz hónapot kapott „zendülésre irányuló összeesküvésért". 1938 júliusában a bíróság újra foglal-kózott ügyével, és mivel úgy találta, hogy zendülésre irányuló tevékenységével továbbra sem hagyott fel, háromévi kényszermunkát szabott ki rá, és öt évre eltiltotta polgári jogainak gyakorlásától. A kúria augusztus 16-án jóváhagyta az ítéletet, és azonnali hatállyal elrendelte letartóztatását. Augusztus 27-én a szegedi börtönbe szállították, ahol 1940. szeptember 17-ig raboskodott. Észak-Erdély visszacsatolása után nem sokkal helyezték -ismét szabadlábra.
58. Hivatalos vagy teljesen megbízható adataink a
taglétszámról nincsenek, vi
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham70.pdf
Az egész kötetet lásd: