A IV. ZÓNA: DÉL-MAGYARORSZÁG A DUNÁTÓL KELETRE 699
kapott feladata elvégzésére. Hogy megkönnyítse munkájukat, Arger-mayer rendelkezésükre bocsátotta a zsidó közösség tagjainak már korábban összeállított névsorát, valamint a szükséges írógépeket, írógéppapírt és indigópapírt. Június 21-én Argermayer a különleges transzportba beválasztandó zsidók számát 2400-ra csökkentette azzal, hogy a fele szegedi legyen, a másik fele pedig a szegedi gettóban lévő többi zsidó közül kerüljön ki. Kikötötte továbbá, hogy a neves személyiségeken kívül a listán elsősorban 12 évesnél fiatalabb gyerekek és 50 évesnél idősebb felnőttek szerepeljenek. A Szeged környéki 1200 zsidó kiválasztását Hódmezővásárhely zsidó vezetőire bízták. Végül a szegedi bevagonírozási központból Strasshofba vitt zsidók száma meghaladta az 5000-et. Nem világos, hogy ez egy későbbi budapesti utasításnak vagy a helyi tisztviselők megvesztegetésének volt-e köszönhető. 66 prominens zsidót a Kasztner-féle különleges csoportba válogattak be, mely Bergen-Belsenen át végül Svájcban kötött ki.127
Kasztner arra számított, hogy az első szállítmány zsidó Győrből és Komáromból indul majd, azokról a területekről, ahol javában folyt a zsidók deportálása. Habár ezt a tervet a jelek szerint Eichmann jóváhagyta, a II. és a III. csendőrkerületből való összes transzportot, beleértve természetesen a győrieket és a komáromiakat is, rutinszerűen Auschwitzba irányították, alighanem a transzportokért felelős valamelyik SS-Scharführer kétbalkezessége következtében. A győri transzportért felelős Scharführer csak akkor vette észre, hogy a vonat száma nem szerepel a nyilvántartásban, mikor a transzport már a szlovák határra érkezett; felhívta Eich-manntj és utasításokat kért. Eichmann, akit inkább a „terv teljesítése" foglalkoztatott, mintsem az erkölcsi kötelesség, nyilván utasította a Scharführert, hogyha a transzport már a szlovák határon áll, akkor menjen csak tovább Auschwitzba.128 Úgy döntött, Kasztnert majd egy Magyarország más részéből való transzporttal „kárpótolja". Mivel a ÜL zó-nábólvaló deportálások június 16-án befejeződtek, a IV. zónában sok zsidót az a szerencse ért, hogy Ausztriába irányították őket munkára.
A zsidók koncentrálása a IV. zóna településein még aznap megkezdődött, amikor a deportálások véget értek a ÜL zónában. Miután a koncentráció folyamatát június 20-ig befejezték, a deportálásokat június 25-28-ra irányozták elő. E deportálások alatt hat vágy hét vonatrakomány zsidó deportáltat Strasshofba, egy Bécs melletti táborba irányítottak. Lévai szerint 20 787 zsidó érkezett Strasshofba.129 Ezek a következő gyűjtőtáborokból jöttek:
Baja
Debrecen
Szeged
Szolnok
5640 6841 5739 2567
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham699.pdf
Az egész kötetet lásd: