698 A IV. ZÓNA: DÉL-MAGYARORSZÁG A DUNÁTÓL KELETRE

tékes elemekre", akiket - Kasztner szerint - nem engedhet életben maradni. A 30 000 zsidó felének Budapestről kellett volna kikerülnie, másik felének vidékről. Mivel nagy összegről volt szó, Kasztner 1944. június 14-én részletesen tájékoztatta Eichmann ajánlatáról a Zsidó Tanácsot.¹²³

Míg a zsidók Ausztriába való átirányítása formailag a Kasztner-Eich-mann-tárgyalások keretében folyt, úgy látszik, Eichmannt az ajánlat megtételében és a tárgyalások folytatásában Kaltenbrunnertől kapott utasításokvezették. Az RSHA főnökét hadiipari üzemeket fenntartó vállalkozók és kormánytisztviselők kérésekkel ostromolták, köztük Blaschke SS-Bri-gadeführer bécsi polgármester, hogy lássa el őket égetően szükséges rabszolga-munkaerővel. Mivel a magyar zsidóság akkor még mindig az egyetlen viszonylag érintetlen zsidó munkaerő-tartalék volt, Kaltenbrun-ner utasította Eichmannt, hogy néhány transzport deportáltat küldjön Ausztriába.¹²⁴

Német szempontból a Kasztnerral való tárgyalás több konkrét előnyt kínált:

- alkalmat nyújtott a jó szándék demonstrálására az „emberéleteket áruért" tárgyalásokon;

- biztosította az osztrák ipari és mezőgazdasági vállalkozók számára a szükséges rabszolgamunkát;

- gyarapította a Sonderkommando kasszáját,¹²⁵

- hozzájárult a zsidóprobléma „megoldásához" a „munkaképtelenek" megsemmisítése révén.¹²⁶

Úgy tűnik, a strasshofí transzportok kiválogatása a cionisták és más jól ismert zsidó vezetők dolga volt a IV. zóna koncentrációs központjaiban. Ezek a vezetők pedig minden jel szerint a Kasztner vezetése alatt álló Mentőbizottságtól (Vaada) kapták a feladatot. Szeged esetében a dolog a következőképpen zajlott: június 20-án, a városban folyó gettósítás utolsó napján Argermayer SS-Hauptsturmführer megjelent a gettó kapujában, hívatta dr. Löw Lipótot, dr. Frenkel Jenőt, Kertész Ernőt, dr. Sil-berstein Adolfot és dr. Radó Józsefet, s átadott nekik egy levelet, melyet Szilágyi Ernő, a Mentőbizottság (Vaada) egyik vezető tagja írt alá. A német nyelvű levélben Szilágyi arra kérte őket, hogy válasszanak ki 3000 zsidót a gettó lakosai közül, elsőbbséget adva a következőknek:

- sokgyermekes családok;

- munkaszolgálatosok családjai;

- prominens zsidók hozzátartozói.

A levélhez csatolták a szegedi gettóban lévő 160 prominens zsidó névsorát, melyet Budapesten állítottak össze. Az ötfős bizottság két napot

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham698.pdf

Az egész kötetet lásd:

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/