A IV. ZÓNA: DÉL-MAGYARORSZÁG A DUNÁTÓL KELETRE 691

két transzport, 6841 zsidóval, mely június 26-án és 27-én hagyta el Debrecent a szentgyörgypusztai bevagonírozási központból, Ausztriában kötött ki, ahol sok család sértetlenül vészelte át a háborút.⁶⁰

Kecskemét A városnak viszonylag kicsiny zsidó közössége volt a német megszállás előtt.⁶¹ A németek benyomulása után a zsidókat különösen megalázó bánásmódnak vetették alá: a nácik vagy 60 zsidót válogattak ki arra a feladatra, hogy rombolják le a helyi zsinagógát, és alakítsák át a német katonák által használandó istállóvá. A zsinagógát végül mégsem rombolták le. További 30 zsidót összeszedtek és Kistarcsára vittek, ahonnan az elsők között deportálták őket Auschwitzba.

Élen járt a zsidóellenes intézkedésben Liszka Béla polgármester. Egyebek között rendeletileg korlátozta a zsidók számára engedélyezett bevásárlási időt.⁶²

A gyűjtőtáborba 5413 zsidót tömörítettek, közülük csaknem 1500 a városból származott.⁶³ A többieket Abony, Cegléd, Csongrád⁶⁴, Jászkarajenő, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Nagykőrös, Soltvadkert és Törtei szomszédos gettóiból hozták be.⁶⁵ A Zsidó Tanács dr. Schönberger Dezső vezetése alatt működött. A zsidókat a külvárosban helyezték el egy nem üzemelő gyárban, mely gyűjtőtáborként szolgált.⁶⁶ Endre perében az egyik tanú, mint a tárgyaláson kiderült, tévesen, azt állította, hogy Endre is végignézte a bevagonírozást.⁶⁷ Két transzporttal deportálták őket, melyek június 27-én, illetve 29-én haladtak át a kassai határállomáson.⁶⁸

Szeged. Csongrád megye székhelyének, Szegednek igen aktív zsidó közössége volt a megszállás előtt.⁶⁹ A város túlnyomórészt asszimilált, magyar ajkú zsidói megérezték a közeledő tragédia előszelét, amikor több délvidéki város zsidó közösségeit 1944. május elején ideiglenesen átköltöztették Szegedre.⁷⁰ A városi gettó létrehozására vonatkozó utasításokat Tukats Sándor főispán adta ki Tóth Béla helyettes polgármesternek 1944. április 29-én.⁷¹ A zsidók gettósítására vonatkozó polgármesteri rendeletet május 17-én adták ki, és előírásai szerint a helyi zsidók összeköltöztetését május 22-én kellett kezdeni.⁷² Eredetileg azzal számoltak, hogy az egész akciót befejezik május 30-ra, de a határidőt újra és újra kitolták, június 15-ig, azaz magának a gettónak a felszámolását megelőző napig.⁷³

A gettó fennállása során a zsidók csak délelőtt 11 óra és déli 1 óra között vásárolhattak.⁷⁴ Tilos volt számukra a belépés a városi közigazgatás bármely hivatali helyiségébe - ez a kiváltság csak a Zsidó Tanács nyolc tagjának juthatott osztályrészül.⁷⁵

A gettó kijelölt épületekből állt a Bús Páter, Jósika_? Korona, Margit

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham691.pdf

Az egész kötetet lásd:

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/