A IV. ZÓNA: DÉL-MAGYARORSZÁG A DUNÁTÓL KELETRE 681
gyujtőtáborokba, így Békéscsabára, Debrecenbe és Szolnokra. A jómódú zsidó közösségekkel rendelkező ún. hajdúvárosok zsidóságát Debrecenbe vonták össze.
Hajdúböszörmény. 1944. május 27-én a város zsidóit gettóba parancsolták, melyet a zsinagógában és körülötte rendeztek be. Június 15-én először a helyi sertéspiacra vitték őket, ahol elvették tőlük értékeiket, aztán bevagonírozáshoz átszállították őket Debrecenbe. A zsidóellenes intézkedésekben Szálkay Antal polgármester és Abari Antal városi tanácsnok, a zsidóügyek megbízottja működött közre. Egy beszámoló szerint 653 zsidó pusztult el a deportálások következtében.18
Hajdúdorog. A gettó a Jackovits Mihály utcáról nyíló főtér északkeleti végén volt, a zsinagógában és körülötte. Mintegy 350 zsidó lakta, kb. 300 helybeli. A többieket Hajdúszovátról és Józsáról hozták be. A Zsidó Tanácsot egy ideig dr. Hercz László vezette. A zsidókat június 17-én átszállították Debrecenbe, ugyanazon a vonaton, amely a hajdúböszörményi és hajdúnánási zsidókat is vitte.19
Hajdúhadház. Akárcsak a többi hajdúváros esetében, a hajdúhadházi zsidókat, akiknek száma 1941-ben 471 volt (3,78%), a zsinagógából és a szomszédos épületekből kialakított gettóban helyezték el. Június közepén átszállították őket Debrecenbe.20
Hajdúnánás. A gettót május 14-én létesítették, itt is a zsinagógában és körülötte. A zsidókat június 17-én szállították át Debrecenbe.21 A hajdúnánási polgármester felesége, Pénzes Mihályné öngyilkosságot követett el, amikor H. Szabó csendőrnyomozó azzal gyanúsította, hogy zsidó származású.22 A zsidóügyek helyi megbízottja Nyakas László volt.
Hajdúszoboszló. A közösség csaknem 500 zsidóját május közepe táján parancsolták gettóba. Június 15-én Debrecenbe szállították őket.23
A hajdúvárosok gettóin kívül a VI. csendőrkerület körzetébe tartozott Karcag és Téglás gettója is.
Karcag. A Szolnok és Debrecen közt fekvő város gettóját április 24-én hozták létre a temető és a Vágóhíd utca között. Csaknem 1300 zsidót tereltek ide. Közülük mintegy 800 helybéli zsidó volt, a többieket a szomszédos településekről hozták, beleértve Kunmadarast és Tiszaszentimrét. Június 18-án a gettó lakosságát átvitték a szolnoki cukorgyárba, és nem sokkal később bevagonírozták.24
Téglás. Ezen a Debrecentől északra fekvő
településen a gettót a Bácsipusztán létesítették. A gettóban uralkodó állapotok
miatt a tehetős zsi
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham681.pdf
Az egész kötetet lásd: