68 A KONSZOLIDÁCIÓTÓL AZ „ELŐFASIZMUSIG"
bankjegyek előállításában. A magyar és a német politikai és vezető körök sok jobboldali beállítottságú tagja keveredett bele az ügybe, „hazafias5' indítékokat hangoztatva. Abotrány annyira megrendítette Bethlen helyzetét, hogy 1926. szeptember 24-én felajánlotta a lemondását Horthynak. A lemondást közlő levél szövegét hozza a Horthy Miklós titkos iratai c. kötet a 61-68. oldalon.
16. A Bethlen-korszak hivatalos okmányait lásd Bethlen István titkos iratai Szerk.: Szinai M.-Szűcs L. Kossuth, Bp., 1972,492. o.
17. Gaál 1932 októberében bekövetkezett halála után a párt irányítását Eckhardt Tibor, a Fajvédő Párt és az Ébredő Magyarok Egyesületének vezetője (lásd az 1. fejezetet) vette át.
18. Horthy Miklós titkos iratai, 82-109. o.
19. Lackó Miklós: „Az Új Szellemi Front történetéhez". Századok, 4-5, 1972, 920. o. (Felgyűjtve: Válságok -választások. Gondolat, Bp., 1975, 52-170. o.)
20. Uo.
21. Lévai, i. m., 17. o.
22. Uo., 18. o.
23. Dósa Rudolfné, A MOVE. Egy jellegzetes magyar fasiszta szervezet, 1918-1944. Akadémiai, Bp., 1972, 126. o.
24. Molnár Erik: Magyarország története. Gondolat, Bp., 1967, 2:382. o. Lásd még Magyarország története. Szerk.: Ránki György. Akadémiai, Bp., 1976. 8. köt. 811-830. o.
25. Dósa, i. m., 137. o.
26. C. A. Macartney, 1:73. o. Lásd még: Romsics Ignác: Bethlen István. Politikai életrajz. Magyarságkutató Intézet, Bp., 1991. 159, 173. o.
27. Kilátásba helyezett egy elmosódottan körvonalazott agrárreformot, az adók csökkentését, a mezőgazdasági eladósodás szabályozását, ipari és mezőgazdasági hiteleket, a külkereskedelem fejlesztését, a költségvetési egyensúly helyrehozását, olasz orientációt a külpolitikában, valamint a titkos és általános választójog bevezetését. Vö. C. A. Macartney, l:101.o,
28. Állítólag megegyezés született Gömbös és a felsőház négy tagja között. A főrendek politikai és anyagi támogatást ígértek Gömbösnek, ő viszont cserébe kilátásba helyezte, hogyha kormányra kerül, nem kezdeményez olyan törvényeket, amelyek a részvényeket és kötvényeket érintik, és nem terjeszti ki a felsőházra „aparlamenti ösz-szeférhetetlenség" feltételrendszerét. Uo., 1:100—101. o.
29. Uo., 103. 0.
30. Uo., 117. o.
31. Sulyok, i. m., 512-513. o.
32. Lévai, i. m., 19. o.
33. Uo.
34. Szekfunek minden bizonnyal legismertebb műve a Három nemzedék, amely először 1920-ban jelent meg Budapesten. Szekfű eredetileg a Habsburgok pártján állt, az ő uralmukat védelmezte, majd az első világháború után bírálni kezdte a dualizmust, és az ország súlyos társadalmi-gazdasági problémáit véve bonckés alá, az ellenforradalmi rendszer élharcosaként lépett föl. A harmincas években a budapesti egyetem történelemprofesszoraként felismerte a nácizmusban és a németek terjeszkedésében rejlő veszélyeket. A második világháború után rövid ideig moszkvai követ volt.
Egy másik jeles író Szabó Dezső is, aki eleinte szintén az
ellenforradalom ügyét szolgálta, később azonban szembefordult a hivatalos
vezetéssel, amiért „keresztény és nemzeti" címkével ellátva ugyan, de a
régi rendet állította vissza. Az elsodort falu c. szo
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham68.pdf
Az egész kötetet lásd: