678 A IV. ZÓNA: DÉL-MAGYARORSZÁG A DUNÁTÓL KELETRE

A zsidók deportálása ebből a zónából ütemterv szerint, június 25-én kezdődött, röviddel azután, hogy átszállították a zsidókat a különféle gettókból a bevagonírozási központokba. Június 28-án fejeződött be 40 505 zsidó 15 vasúti szerelvényen való elszállításával.?

Az V. csendőrkerület

Az V. csendőrkerület nagyobb gettói, melyek lakosságát végül a bevagonírozási központokba vitték, Hódmezővásárhelyen, Kalocsán, Ke-celen, Kiskőrösön, Makón, Nagykátán, Szarvason és Szentesen voltak.4

Hódmezővásárhely. A Csongrád megyei városnak 1941-ben 1501 fős zsidó lakossága volt, mely az össznépesség 2,4%-át tette ki.5

A zsidóellenes intézkedéseket Endrey Béla főispán közreműködésével hajtották végre. Beretzk Pál polgármester-helyettes csak ímmel-ámmal, de Beliczky Kálmán rendőrfőtanácsos annál buzgóbban működött közre. A gettó színhelyének kiválasztását Orsai Antal városi tanácsnokra bízták. A polgármesternek tett, május 19-i jelentésében Orsai azt írja, hogy a város zsidósága 428 családból 831 zsidót, 375 férfit és 456 nőt számlál. Javasolta, jelöljék ki a gettót a város zsidónegyedében, a Szent István tér, a Ferencz, a Búvár, az Eszterházy, a Klauzál és a Szeremle utcák által körülhatárolt területen. Végül is Beretzk nem állíttatta föl a gettót, a zsidók június közepéig lakásaikban maradhattak. Június 16-17-én 737 zsidót szállított a Hódmezővásárhelyre e célból vezényelt csendőrség Szegedre vasúton.6 Előbb azonban a zsinagógába terelték egybe őket, s ott újabb motozás, megmaradt értéktárgyaik elkobzása várt rájuk.7

Kalocsa. 1941-ben a városban 360 zsidó élt, a helyi lakosság 2,9%-át képviselték. Két kis gettót létesítettek a településen: az egyik a Tomori és a Híd utcában lévő néhány épületből állt; a másikat a Búzapiac téren lévő paprikamalomban alakították ki. Az előbbiben 617 zsidót helyeztek el, köztük a városiakat és a Dunavecsei járás néhány községének zsidóit; az utóbbiban gyűjtötték össze a környező települések zsidóságát: Bátya, Drágszél, Dunaszentbenedek, Dusnok, Érsekcsanád, Foktő, Géderlak, Hajós, Miske, Nemesnádudvar, Sükösd és Szakmár. A helyi Zsidó Tanácsot dr. Wolf Mátyás vezette, és tagjai közé tartozott dr. Szekeres Gyula és dr. link Elemér, ők a kalocsai zsidókat képviselték, Tápai Sándor a Kalocsai járás zsidóit, Faragó Ferenc pedig a Dunavecsei járás zsidó közösségeit. Grősz József kalocsai érsek megpróbált közbenjárni a zsidók érdekében, de, püspöktársaihoz hasonlóan, eredménytelenül. A Kalocsán fogva tartott zsidókat június 18-án szállították gyűjtőtáborba.8

Kecel A Kecskemét és Baja közt fekvő Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyei

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham678.pdf

Az egész kötetet lásd:

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/