672 A III. ZÓNA: ÉSZAK-MAGYARORSZÁG
19. Der Kastner-Bericht, 113-114., 121-122. o. Az 194 l-es népszámlálás szerint Győmék 4688 zsidó lakosa volt, 8,2%. 1946-ra 950-en maradtak, 1,5%. 1949-ben egy 495 fős kongresszusi gyülekezet és egy 72 fős ortodox gyülekezet működött. Ezeket Fleischmann Elek, illetve Grünzweig Jakab vezette. A cionizmus és a kozmopolitizmus elleni kampány, valamint az 1956-os események következtében a közösség fokozatosan hanyatlott. Dr. Klein Tibor győri rabbi szerint, aki 1956-ban érkezett Amerikába, a városban lakó zsidók száma 1957-ben feltehetőleg alig haladta meg a 150-et. Zsidó Világkongresszus, 4. sz. (1947. április 15.), 2-3.; 13-14. sz. (1949. május), 12. és 24. Személyes beszámoló a gettóról: Lévai, Zsidósors Magyarországon, 414. o. Lásd még Krausz Dezsőné és Haász Márta személyes beszámolóit (YIVO, 768/3635 és 775/3148). Az utóbbi a mezőkövesdi hitközséggel is foglalkozik.
20. Pinkas ha'kehüot, 240-243. o. Lásd még Domán István i m. Lásd még a 6. függeléket és Berkes Tímea: „A Győr-Moson-Pozsony vármegyei zsidók története 1944-ben", Holocaust Füzetek, 5. sz., 1996, 6-42. o.
21. Lévai, Zsidósors Magyarországon, 413. ó. 1941-ben Komáromnak kb. 1800 fős zsidó közössége volt a 17 000 fős összlakosságon belül. A háború után a közösség létszáma 100 alá csökkent, Kálmán Imre volt a vezetője. Zsidó Világkongresszus, 4. sz. (1947. április 15.), 2-3.; 13-14. sz. (1949. május), 14. További részletek végett lásd Berger G., Pál István és Weiss M. személyes beszámolóit (YTVO, 768/3634, 773/1735. és 776/27.). Lásd még Pinkas ha'kehüot, 484-486. o., és Dokumentumok a zsidóság üldöztetésének történetéhez. Iratok a Komárom-Esztergom megyei levéltárból. Magyar Auschwitz Alapítvány, Bp., 1994.
22. Pressburger Helmenschlager Margit egykori bicskei deportált személyes közlése 1978. július 4-én. Ferenczy 1944. május 29-i jelentése szerint Galánta zsidóit Érsekújvárról deportálták.
23. Ferenczy 1944. május 29-én június 12-ét és 15-ét jelentette, mint a deportálások tervezett dátumát, összesen 7330 főt remélt deportáltatni.
24. A párkányi zsidókat június 6-án az esztergomi zsidókkal együtt Lévára vitték. Munkácsi, Hogyan történt?, 114. o. Verebély 80-85 zsidó családját a szomszédos falvakból való zsidókkal együtt először a helyi gőzmalomba gyűjtötték össze május 9-én. Öt-hat kivételezett családot a zsinagógában koncentráltak, de június 8-án ezeket is átvitték a malomba. Két nappal később a gettó egész lakosságát áttelepítették Lévára, ahol június 13-án kezdődött meg a bevagonírozás. Tel-Avivban kapott személyes közlés Rachel Herzogtól, a verebélyi gettó túlélőjétől.
25. Lévai, Zsidósors Magyarországon, 412. o. A május 29-én kelt, Ferenczy-féle jelentés szerint Párkány zsidóit Komáromba, Verebély zsidóit Érsekújvárra szállították.
26. Lásd a 6. függeléket.
27. Székesfehérvárnak 1941-ben 2075 zsidó lakosa (4,3%) volt. 1946-ra a közösség 289 főre csökkent, azaz 0,6%-ra. A túlélőknek a környező falusi területekről történő beköltözésével a közösség létszáma ismét növekedett, és 1949-re a kongresszusi csoportnak 346 tagja, az ortodox csoportnak pedig 30 tagja volt. Gerőfi Ármin, illetve Adler Győző volt a vezetőjük. Egy évtizeddel később a közösség létszámát 300 főre becsülték. Gerőfi volt a világi vezetőjük; a közösség lelki szükségleteiről a budapesti Schwartz Mór rabbi gondoskodott, aki rendszeresen ellátogatott a városba. Lévai, Zsidósors Magyarországon, 413-414. o., Zsidó Világkongresszus, 4. sz. (1947. április 15.), 2-3.; 13-14. sz. (1949. május), 20. és 25.; Új Élet, Bp., 1959. április 15. Ferenczy május 29-i jelentése szerint Bicske és Ercsi zsidóit nem Komáromba, hanem Székesfehérvárra szállították.
28. Az abai zsidó hitközség történetének részletes
leírását lásd Michael Sozan:
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham672.pdf
Az egész kötetet lásd: