A III. ZÓNA: ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 663
Emil főispánból és Mikuleczky Gyula alispánból állt, akik teljes összhangban jártak el a járási főszolgabírákkal. Miskolc városában Szlávy László polgármester és Honti Béla, a helyettese vállalt tevékeny részt. Amikor Szlávyt Szilágy vármegye főispánjává nevezték ki a tavasz végén, Gálffy Imre folytatta az általa megkezdett polgármesteri munkát. A Borsod vármegyei gettósítások a Mikuleczky által kibocsátott 10 160/a.i.l944. sz. rendelet szerint folytak. Mikuleczky a járási főszol-gabírákat május 15-én értekezletre hívta össze, ahol áttekintették a részletes teendőket.47
A gettóba zárt 13 500 zsidó közül valamivel több mint 7500 magából a városból került ki.48 A gettót a következő utcákban és környékükön alakították ki: Arany János, Csizmadia, Jósika, Kőműves, Rákosi Jenő, Vörösmarty, Asztalos, Esztergályos, Kalapos, Lakatos, Rostás, Vilma, Bádogos, Villányi, Kárpitos, Mészáros, Szatócs, Ács, Bors, Vezér, Gubacs, Kovács, Molnár, Zöldfa, Bognár, Cukrász, Hadirokkant, Kölcsey, Petőfi, Zrínyi és Margit utca. A helyi Zsidó Tanács élén Feldmann Mór és Bánét Elemér állt.
A koncentrálás napján a helyi hatóságok vad zsidóellenes propagandafogáshoz folyamodtak. A miskolci rendőrség felhívást tett közzé, hogy a helyi keresztény lakosságot az ellene irányuló „akcióktól" megóvja:
Figyelmeztetjük a keresztény magyar közönséget, hogy bizonyos egyének a házak kapujába mérgezett kockacukrokat helyeztek el, amelyekkel veszélyeztetni akarják a keresztény magyar gyermekek életét és egészségét.49
Azoknak a jelentéseknek az alapján, amelyeket május elején a járási főszolgabíróktól kapott, Mikuleczky azt jelentette a közellátási minisztériumnak (9499/a.i.l944.), hogy Miskolc város kivételével a megye területén 6360 zsidó él.50 Közülük 821-en az Edelényi járásban,51 892-en a Mezőcsáti járásban'52 511-en a Mezőkeresztesi járásban,53 931-en Mezőkövesden, 54 1083-an a Miskolci járásban,55 1008-an az Ózdi járásban56 és 1116-an a Sajószentpéteri járásban.57 Egy beszámoló szerint a helyi gettókból deportálásuk előtt ugyancsak Miskolcra vonták össze a Szerencsi járás (Zemplén vm.), a Szikszói járás (Abaúj-Torna vm.) és a Putnoki járás (Gömör és Kishont vm.) zsidóit.
A deportálásuk előtt Miskolcon koncentrált nagyobb zsidó
közösségek közé az alábbi települések tartoztak: Abaújszántó58,
Bánréve, Diósgyőr, Edelény, Encs, Gönc, Hejőcsaba, Hidasnémeti, Mád, Mezőcsát,
Mezőkeresztes, Mezőkövesd, Monok, Ózd, Putnok, Sajószentpéter, Szerencs,
Szikszó, Tállya, Tiszaeszlár, Tiszaluc és Vilmány.59 Sok miskolci és
Borsod megyei orvost, akit júniusban nem deportáltak, augusztusban Pusztavámra
vittek, ahol az SS kivégezte őket.60 A Miskolcon
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham663.pdf
Az egész kötetet lásd: