658 A III. ZÓNA: ÉSZAK-MAGYARORSZÁG

gonírozott zsidók létszáma 4843 volt. A deportálótranszportok június 12-én, illetve 15-én hagyták el a várost.¹¹

Győr. Győr-Moson-Pozsony vármegye iparvárosában Kászonyi Richárd főispán, Telbisz Miklós alispán, Koller Jenő polgármester, Valló István polgármester-helyettes, Horváth József és Szalóky Sándor tanácsnokok, Árvay Adorján rendőrkapitány és Versényi Jenő rendőrtanácsnokirányításával és közreműködésével hajtották végre a zsidóellenes intézkedéseket.¹² 1944 áprilisában 4686 zsidó tartozott a polgármester joghatósága alá, akik közül 17 volt győrszentiváni lakos. Május végére-június elejére a Győrszigeten létrehozott gyűjtőtáborban már több mint 5600 zsidó tartózkodott, ideértve azokat is, akiket a Magyaróvári¹³, a Pannonhalmi¹⁴ és a Tószigetcsiliközi járásokból¹⁵, valamint a Sokoróaljai járásból szállítottak oda. A megye legnagyobb zsidó közösségei Rajkán, Gyomorén, Mosonmagyaróváron:¹⁶ és Téten éltek. A május 31-én létrehozott győrszigeti gettó épületeiben megtalálható 430 helyiségben korábban mintegy 1200 ember élt. A túlzsúfoltság és a keresztény vallású zsidók bevonása az általános zsidóellenes intézkedésekbe arra késztette báró Apor Vilmos győri püspököt, hogy tiltakozó levelet írjon Jaross belügyminiszternek. Ebben kifejtette:

Miniszter Úri A Győri Nemzeti Hírlap útján nyilvánosságra jutott az az intézkedése, melyben hatálytalanítva van a helybeli városi hatóságnak emberies és megnyugvást keltő intézkedése a zsidóknak minősített egyének tekintetében, gettóban kívánja összezsúfolni korra és nemre való tekintet nélkül mindazokat, akiket mindenféle miniszteri rendeletek zsidóknak nyilvánítottak. Gyakorlatilag ez annyit jelent, hogy a rendelkezésre álló 430 szobában, ahol most 1200 ember lakik, még 3500 embert kell elhelyezni, úgyhogy minden szobára 10 ember jut. Ezen intézkedés ellen, mely minden emberiesség és keresztény szellemmel ellenkezik, mely igazságos és tárgyilagos ítélet nélkül büntet ártatlanokat, sőt bűnözésre még képtelen gyermekeket is, mint az ősi Győr városának püspöke, tiltakozó szavamat emelem fel, és Isten és a magyar és a világtörténelem előtt miniszter urat teszem felelőssé mindazért a betegségért és halálesetért, mindazért a megvetésért és elítélésért, mely ennek az intézkedésnek a nyomában fog járni.

Habár Jaross internálással fenyegette a püspököt, Apor továbbra is szót emelt a zsidók és különösen a kikeresztelkedett Zsidók elleni igazságtalanságokkal szemben. Sürgette Serédi Jusztinián bíborost, Magyarország hercegprímását, hogy emelje fel szavát a zsidók érdekében, és megtett minden tőle telhetőt, hogy könnyítsen a Győrben tömörített zsidók helyzetén. Erőfeszítései azonban sajnos többnyire hiábavalónak bizonyultak, mert a helyi hatóságok, Koller Jenő polgármesterrel az élen, a rendőrséggel, a Gestapóval és a gettó parancsnokaival egyetemben, semmibe vették kéréseit és figyelmeztetéseit.¹⁸

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham658.pdf

Az egész kötetet lásd:

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/