a iii. zóna: észak-magyarország
A zsidók koncentrálása
A MAGYARORSZÁG zsidótlanítására kidolgozott átfogó terv szerint a HL zóna Észak-Magyarország területét foglalta magában Kassától a Harmadik Birodalom határáig. A ül. zónába tartozott a II. csendőrkerület (Székesfehérvár) és a VII. (Miskolc), beleértve Bars, Borsod, Fejér, Győr, Heves, Komárom és Nógrád megyéket (lásd a 13.1. és a 17.1. térképet).
A zsidók bevagonírozáshoz való összegyűjtésével kapcsolatos szervezési részletkérdéseket május 25-én tárgyalták meg a belügyminisztériumban. A Baky László elnökletével tartott értekezleten az érintett megyék főispánjai, csendőr- és rendőrfőnökei vettek részt, továbbá a német titkosszolgálat, az SD parancsnoka és a Sonderkommando vezetői, köztük Eichmann. A résztvevők elhatározták, hogy június 5-én kezdik meg a Hl. zóna gettóiban összegyűjtött, eredetileg 65 000 főre becsült zsidó lakosság koncentrálását, és június 11. és 16. között végrehajtják a deportálásokat.1 Úgy tervezték, hogy a zsidóellenes akciók beindítása ebben a zónában egybeesik az Észak-Erdélyből való deportálások befejezésével.
A kabinet teljes körűen tájékozva volt a zsidóellenes műveletek ütemtervéről. Az 1944. június 1-jei kabinetülésen Sztójay miniszterelnök tájékoztatta a minisztereket arról, hogy Miskolc és Székesfehérvár csendőrkerületében június 6-án kezdődnek a zsidóellenes műveletek, és ezután következnek előbb Szeged és Debrecen, majd Szombathely és Pécs csendőrkerületei. Ezek végeztével kerül sorra Budapest körzete, és végül maga a főváros is.2
A május 25-én elfogadott határozatoknak megfelelően
Ferenczy László alezredes, a gettósítási és deportálási művelet parancsnoka
június 3-ra összehívta az akcióba bevonandó tisztviselők értekezletét. A
csendőrség Központi Nyomozó Parancsnokságán tartott értekezleten az érintett
városok polgármesterei, valamint két járás főszolgabírója és három közlekedési
szárnyparancsnok vett részt.
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham655.pdf
Az egész kötetet lásd: