650 A DEPORTÁLÁS
hírmondó sem. A Tiszától keletre eső részen eddig 320 000 zsidót szállítottunk gyűjtőtáborokba.60
Miután a magyar lakosság értesült arról a szándékról, hogy az összes zsidót eltávolítják az országból, a közvéleményt meg kellett nyugtatni, hogy a zsidóknak fizikai bántódásuk nem esik. Ezt a feladatot Szász Lajos iparügyi miniszter vállalta. A Nyíregyházán május 22-én, Thuránszky Pál Szabolcs megyei főispán beiktatásán mondott beszédében Szász kijelentette:
A zsidókérdés végleges és gyökeres rendezése a magyar gazdasági életben nem fog zavarokat előidézni, nem is idézhet elő, mert a kormány a termelés szempontjait és a termelés folytonosságának fenntartását még a zsidókérdés megoldásánál is fontosabbnak tartja. Általában a zsidókérdés megoldásánál legyünk egyszer tisztában azzal: senki sem célozza a zsidók kiirtását, kipusztítását, sanyargatását. A kormány mind ez ideig egyetlen olyan intézkedést sem tett, amelyből az volna következtethető, hogy ezek a magyarsághoz nem méltó célok lebegnek szeme előtt. A zsidókérdés megoldásánál nem lehet irányadó a gyűlölettől fűtött antiszemitizmus, hanem egyedül és kizárólag a szeretettel áthatott fajvédelem. Senki sem akarja a zsidóságot a világból kiirtani, csak fajtánkat szeretnők megmenteni káros befolyásuk alól. Azt hiszem, mindnyájan, akik a fajvédelem gondolatának hívei, munkásai és harcosai vagyunk, nagyon boldogok lennénk, vagy nagyon boldogok leszünk, ha Ahas-verusnak szerencsétlen népe ezen a földgolyón valahol hazát talál, és ott ki fogja építeni a maga állami életét, messze a mi határainktól. De azért is nagy komolyságra, megfontoltságra és nyugalomra van szükség a zsidókérdés megoldásánál, mert senkinek sem lehet célja, hogy népünk részvétét, szánalmát ébressze a zsidóság iránt.61
A nyíregyházi vasútállomáson Szász beszédének napján is folytatódott a zsidók bevagonírozása a szokásos brutális módon. Thuránszky nem volt hajlandó figyelembe venni a nyugállományú főispán, Erdőhegyi Lajos tanácsát, hogy tiltakozzék a miniszter szájából elhangzó nyilvánvaló hazugságok ellen.62
A magyar országgyűlés képviselőházában május 25-én mondott beszédében Sztójay miniszterelnök lakonikusabban, de egyben nyomatékosabban nyilatkozott. Kijelentette: „Meg akarjuk valósítani a jobboldali és fajvédő politika minden elvi és gyakorlati célkitűzését, a zsidókérdés gyökeres megoldását."63
Szásznak és kollégáinak a magyar közvélemény megtévesztését
célzó cinikus nyilatkozatai elérték a kívánt hatást. A magyar zsidó közösség
vezetői pedig nem tettek semmit, hogy ellensúlyozzák a politikusok
kijelentéseit. Kezükben voltak az auschwitzi jegyzőkönyvek, és ismerték a
népirtás programját, mégsem mertek „törvénytelen propagandatevékenységet"
folytatni. Láthatták, hogy a Sztójay-kormányban még meglévő kapcsolataik és
ismerőseik is magukévá tették a nád álláspontot, és nem
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham650.pdf
Az egész kötetet lásd: