A DEPORTÁLÁS 649
let egybefogásával bonyolódik le, hanem egy időben csak kisebb területen, de ott aztán megfelelő erővel, a lehető legrövidebb idő alatt és legeredményesebb lendülettel történjék összeszedésük és táborba való terelésük. Ide való begyűjtésük után elszállításuk nyomban megkezdődik.
A táborokon belüli parancsnokságot és a berakás technikai lebonyolítását a jövőben ugyancsak a német biztonsági rendőrség külcsoportjai - német tiszt vezetése alatt - veszik át. A táborok külső őrzését és biztosítását a magyar karhatalmi erők látják el saját parancsnokuk alárendelésében.57
A német biztonsági rendőrség óhaja, taktikai érdekből, az, hogy a még sorra kerülő területek tisztogatási akciója előtt csak néhány nappal előbb tartassék értekezlet a belügyminisztériumban, amely a legszűkebb körű legyen (főispánok, az illetékes csendőrkerületi parancsnokok, illetőleg csendőrparancsnokságok és egyedül a rendőrség vidéki főkapitánya). Közvetlenül az akció előtt 2 nappal, a városok polgármesterei és a rendőrkapitányságok vezetőinekbevonásával volna célszerű a jelentésem 5. pontjában tárgyalt tárgysorozattal egy másik értekezletnek általam történő összehívása.
A német biztonsági rendőrség külcsoportjai parancsot kaptak, hogy a zsidóknak a táborokból való elszállításuk alkalmával, eltérőleg az eddig követett gyakorlattól, elsőknek a betegek, aggok és hozzátartozóik indítandók útba.58
Hivatalos magyar porhintés
Habár a sajtó némán hallgatott a deportálások természetéről és méreteiről, a lakosság vélhetően nagyon is tisztában volt a gettókhoz és gyűjtőtáborokhoz fűződő atrocitásokkal és borzalmakkal és a deportálások során elkövetett kegyetlenkedésekkel. Azoknak a száma, akik ki merték mutatni ellenérzésüket, szánalmasan alacsony volt. Míg a keresztények többsége passzívnak mutatkozott, akadtak, akik kihasználták a zsidók deportálását arra, hogy betörjenek otthonaikba vagy kisajátítsák vállalatai-kat. A lakosságnak ezt a magatartását ösztönözték a kormánytisztviselők nyilvános kijelentései, akik biztosították az embereket arról, hogy a zsidóknak fizikailag nem esik bántódásuk.
A deportálások kezdete egybeesett az új megyei főispánok beiktatásával, amit a Sztójay-kormány különböző tagjai felhasználtak arra, hogy megmagyarázzák a zsidóellenes intézkedéseket. Dr. Toldi Árpádnak, az új Fejér megyei főispánnak beiktatásán Székesfehérvárott, május 11-én tartott beszédében Baky - Jurcsek Béla, Hóman Bálint és Hubay Kálmán jelenlétében - hangsúlyozta, hogy a zsidókérdés teljes és végleges megoldása biztosítja majd a belső front egységét és a végső győzelmet.59 Három nappal később konkrétabban szólt a zsidóellenes intézkedések céljairól. Leszögezte:
...először is meg kell tisztítani a magyar népet a
zsidóságtól. A zsidóság elkülönítése részben már megtörtént, részben
folyamatban van. Végeredményben az országból minden zsidót ki fogunk
telepíteni, nem marad itt közülük
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham649.pdf
Az egész kötetet lásd: