648 A DEPORTÁLÁS
pában. Sok igazság volt abban, amit Wisliceny mondott Freudigernek egy őszinte pillanatában: „Úgy látszik, a magyarok valóban a hunok leszármazottai; nélkülük így sose boldogultunk volna."52
Ferenczy jelentései a deportálásokról
Magyar részről a deportálásokat a csendőrség hajtotta végre a helyi rendőrség és közigazgatás közreműködésével, Ferenczy alezredes közvetlen parancsnoksága alatt. Ferenczy napi összefoglaló jelentéseket készített a zsidóellenes műveletek állásáról a tájékoztatások alapján, amelyek automatikusan érkeztek a helyszínekről az ő munkácsi főhadiszállására.53 E jelentései, melyek az I. zónára nem terjednek ki, a magyarországi végleges megoldás legfontosabb és legautentikusabb dokumentumai közé tartoznak.54 Felküldték ezeket a belügyminisztérium XX. osztályára, amelynek élén Balázs-Piri Gyula csendőr ezredes állott, a másolatokból pedig kapott többek között Faragho Gábor altábornagy, a csendőrség országos felügyelője, Baky, Endre, Király Gyula, a belügyminisztérium VII. osztályának főnöke, Ricsóy-Uhlarik, valamint a csendőrség Központi Nyomozó Parancsnoksága.
A Kárpátaljáról és Észak-Erdélyből való deportálásokról szóló első nagyobb, 1944. május 29-i keltezésű jelentésében Ferenczy nemcsak arról számólt be, hány zsidót deportáltak addig, hanem azt is felfedte, hogy valószínűleg tisztában volt Auschwitz realitásaival. Azt állította, a német titkosrendőrség kívánta, hogy a magyar zsidók magukat ötnapi élelemmel lássák el, mert az „Auschwitzba történő megérkezésük alkalmával megejtett szelektálás után, onnan őket azonnal a különböző munkahelyekre, vonatokkal továbbítják"55.
Ferenczy június 8-án írta a VIII., IX. és X. csendőrkerületből való deportálásokról szóló végső jelentését. Tájékoztatta feletteseit, hogy június 7-ig 275 415 zsidót deportáltak Kárpátaljáról és Észak-Erdélyből 92 vonattal, és a vegyes házasságban élő zsidóktól és leszármazottaiktól eltekintve, ezek a területek zsidómentessé váltak. Lelkesítő képet festett a deportálásoknak az érintett területek politikai, gazdasági és biztonsági viszonyaira gyakorolt pozitív hatásáról. Ferenczy az ekkoriban divatos, tipikus zsidóellenes hangot használva hangsúlyozta, hogy az élelmiszerárak csökkentek, gyakorlatilag felszámolták a feketepiacot, megszűnt a rémhírterjesztés, és drámaian csökkent a peres ügyek száma.56
A német és a magyar zsidótlanítási szakértőknek a Kárpátalján és Észak-Erdélyben végrehajtott gettósítás és deportálás során szerzett tapasztalatai alapján Ferenczy közölte, a német biztonsági rendőrség arra az álláspontra helyezkedett, hogy:
...a már összegyűjtött zsidók fokozott ütemben történő
elszállítását csak úgy lehet eredményesen meggyorsítani, ha a zsidók
összeszedése nem nagy terű
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham648.pdf
Az egész kötetet lásd: