646 A DEPORTÁLÁS
zenek le szabotázscsoportokat, államcsínye irányuló kísérleteket, rendőrségellenitámadásokat és valutaüzérkedéseket, melyek célja a magyar közellátás aláaknázása". Schmidtnek a zsidóellenes eljárások álcázására és igazolására tett javaslatait von Thadden továbbította Veesenmayer-nak,42 aki azokat mint fölöslegeseket elutasította. Mint az események bebizonyították, helyesen mutatott rá arra, hogy a vüágközvéleniényt nem ráznák meg jobban a budapesti zsidókkal szemben tervezett intézkedések, mint a kárpátaljai és észak-erdélyi deportálások.43 Mi több, figyelmeztette Berlint, Schmidt javaslatai „hihetedennek" hangoznának, tekintettel arra, hogy a zsidókat szigorú felügyelet alatt tartják.44
Schmidt javaslatait valószínűleg az a kívánság motiválta, hogy ellensúlyozzák a deportált zsidókkal szemben elkövetett kegyedenségekről szóló leleplezések lehetséges hatását. És csakugyan, híre ment több, németekkel kapcsolatos incidensnek: polgári személyek látták, hogy a de-portálási útvonalon megöltek és kifosztottak magyar zsidókat a vonatokon és a vasúti megállóhelyeken. Ilyen „incidens" zajlott le május 24-én a szlovákiai Kysak vasúti megállóhelyen.45 Az incidenst az illetékes német hatóságok „kivizsgálták", és megállapították, hogy a „híreszteléseknek" kevés az alapjuk. Hezinger biztosította von Thaddent, hogy a kysaki fosztogatásokról szóló hírek hamisak, mert a zsidókat már bevagonírozásuk előtt megfosztották minden holmijuktól.46 Eichmann azt állította, hogy az incidensre talán a Bácskában és Bánátban toborzott Volksdeutsche (népi németek) tapasztalatíansága miatt kerülhetett sor.47 Veesenmayer biztosította a külügyminisztériumot, hogy a Ludin által jelentett lövöldö-zéses incidens véletien volt, mely abból adódott, hogy a „Wehrmacht egyik tagja éppen a pisztolyát tisztogatta"48. A kérdést Ribbentrop zárta le, aki kérte, hogy a szlovák hatóságokat tájékoztassák az egész incidens „kitalált jellegéről"49.
Német film a deportálásokról
A németeknek sikerült egyeden rövid győzelmet aratniuk beszennyeződött hírnevük megvédéséért folytatott propagandaháborújukban. A Nagyváradról való deportálások idején állítólag filmet készítettek, mely bemutatta a magyar csendőrök brutalitását, ellentétben a németek „humanitárius" és „civüizált" magatartásával.
A „dokumentumfilm", melyet egyes források szerint a
Tobis-Klang náci vállalat készített, kétrészes volt. Az első rész bemutatta a
magyar csendőröket munka közben: ahogy puskatussal verik a nőket, korbáccsal
hajszolják a lemaradó gyerekeket, lerángatják-a védtelen áldozatok
jegygyűrűjét. A mindenütt jelenlévő kakastollas csendőrökre összpontosított,
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham646.pdf
Az egész kötetet lásd: