642 A DEPORTÁLÁS
mondó rendeletét végre figyelembe vették, Ferenczy 434 351 zsidó 147 szerelvényben megtörtént deportálásáról adhatott jelentést. Az ő adatai valamivel alacsonyabbak voltak, mint az a 437 402 deportáltról számot adó végösszeg, amely Veesenmayernek a német külügyminisztérium számára készített jelentésében szerepel. Egyik adat sem foglalja magában azokat a zsidókat, akiket különleges „szükségintézkedések" keretében a HL, IV. és V. csendőrkerület déli részeiről az 1944. április 26-án kezdődő héten szállítottak el.36 Végleges összesítést sem a német, sem a magyar náci hatóságok nem adtak közre az uralmuk alatt Magyarországról deportált személyek számáról.
Rendkívüli deportálások
Az I. és II. zónából való deportálásokkal egyidejűleg deportálták azoknak a zsidóknak is a nagy részét, akiket a ÜL, IV. és V. csendőrkerületek déli részein fogdostak össze. A Zsidók gettósítása és deportálása ezekben a körzetekben közvedenül Zalasdy (Zalostyál) Ferenc csendőr alezredes felügyelete alá tartozott,37 és a szokásos kegyetienséggel zajlott. Lévai szerint útban Auschwitz felé például a Bajáról május 27-én induló két transzport három és fél napig vesztegelt tehervagonokban. Mire az ajtókat végre felnyitották Gánsendorfnál, 55-en meghaltak, és körülbelül 200-an megőrültek. 38
Azokat a bácskai és baranyai zsidókat, akik nem kerültek be ezekbe a korai szállítmányokba, a zsidók IV. zónában végrehajtott likvidálásakor deportálták (lásd a 21. fejezetet).
A Zala megyéből és Dél-Magyarország más részeiből végrehajtott rendkívüli deportálásokon kívül a magyar belügyminisztérium - Veesen-mayer egyik távirata szerint - azt is elhatározta, hogy hasonló módon deportálják a zsidókat Gödöllőről, ahol Horthy nyári rezidenciája volt. A gödöllői különleges akcióra vonatkozó javaslat - a helység, mivel Budapesttől északkeletre feküdt, tulajdonképpen a III. vagy akár a IV. zónában végrehajtott műveletek keretébe tartozott volna - állítólag a kormányzó bizalmasainak köréből származott. Nyüván azt célozta, hogy Horthy úgy közlekedhessék a városkában, hogy ne kelljen zsidót látnia, és „lehetőleg ne szerezzen személyes tapasztalatokat a zsidóellenes intézkedések következményeiről"39.
Eberhard von Thadden küldetése
Egy héttel a tömeges deportálások kezdete után Budapestre
látogatott Eberhard von Thadden, a német külügyminisztérium InlandIL
osztálya zsidóügyi szakértője, hogy értékelje a zsidóellenes akciókban részt
vevő
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham642.pdf
Az egész kötetet lásd: