638 A DEPORTÁLÁS
négy vonatot küldenek Kelet-Szlovákián át a Kassa-Eperjes-Muszyna-Tarnów-Krakkó útvonalon Auschwitzba.22
Miután döntöttek a szállítások ütemezéséről és útvonaláról, már csak egy problémát kellett megoldani a deportálások beindítása előtt. El akarták kerülni az abból származó esetleges bonyodalmakat, hogy ellenséges vagy semleges államok polgárai keveredjenek az általános magyar zsidóellenes programba, valamint a deportált zsidók vagyonának kezeléséből származó bonyodalmakat. A lehetséges komplikációk megelőzése és megoldása érdekében a német külüjáyminisztérium már április 6-án javasolta, hogy Adolf Hezingert és Saucken követet - mindketten az Inland II. osztályhoz tartoztak - négy-nyolc hétre küldjék Budapestre, hogy „a zsidókérdés megoldásának tanácsadóiként" tevékenykedjenek.23 Április 12-én Veesenmayer kérte, bízzák meg Hezingert összekötői feladattal a német követség és á végleges megoldásért felelős német és magyar szervek között.24 Ribbentrop jóváhagyásával25 Hezinger április vége felé érkezett Budapestre.26 Június közepéig maradt Magyarországon, ekkor Theodor Horst Grell váltotta fel.27 Magyarországi tartózkodása során Hezinger sorra látogatta a gettókat és a gyűjtőtáborokat, ahonnan 100-200 idegen állampolgárságú zsidót kiemelt.28 Mint az Inland II. tapasztalt diplomatája, Hezinger nemcsak ezeknek a zsidóknak az azonosításával és kiválogatásával foglalkozott, hanem kényes kapcsolattartási kérdésekkel is a német követség és Eichmann Son-derkommandója között. Hatékonyságát és „tapintatos" szolgálatait mindkét német szervezet értékelte Magyarországon. Sőt, felkérték Horst Wagnert, az Inland II. osztály vezetőjét, hogy hosszabbítsa meg szolgálati útját legalább a budapesti zsidók deportálásának befejezéséig. Mindkét szervezet kételyeinek adott hangot a Hezinger feladatait átvállaló Grell képességeivel kapcsolatban.29
A deportálások: az I. és a II. zóna
Az I. és II. zsidótlanítási műveleti zónaként
nyilvántartott VHI., EX. és X. csendőrkerületből (Kárpátalja,
Északkelet-Magyarország és Észak-Erdély) a deportálások az ütemterv szerint
május 15-én kezdődtek meg napi négy tehervonat-rakománnyal. Minden szerelvény kb.
3000, tehervagonokba zsúfolt személyt szállított, minden vagonban két vödröt
helyeztek el: az egyiket ivóvíznek, a másikat a testi szükségletekhez.30
Az elsők közt evakuálták Kassa gettóját, a vasúti csomópontét, melyen át az
összes deportálószerelvény elhagyta az országot. Aztán következett Munkács,
Nagyszőllős, Máramarossziget és Kárpátalja többi gettója, majd az
észak-erdélyiek.
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham638.pdf
Az egész kötetet lásd: