oc =bo
LENGYELORSZÁGBAN a zsidók évekig tengődtek a gettókban, mielőtt elszállították őket a különböző haláltáborokba; Magyarországon viszonylag rövid ideig tartott a gettóélet. Néhány nappal a deportálások megkezdése előtt a sok kisebb gettóba összegyűjtött zsidókat olyan téglagyárakban, nem működő üzemekben és ipartelepeken zsúfolták össze, melyekhez iparvágány vezetett. Ezek rendszerint a nagyobb városok külső kerületeiben voltak, ahonnan feltűnésmentesen és gyorsan lehetett beva-gonírozni a zsidókat. Akármilyen rövid volt is a gettósítás és a tömörítés időszaka, elegendőnek bizonyult a zsidótlanító hatóságoknak alább felsorolt közvetlen céljaik elérésére:
- a zsidó tömegek demoralizálása, az ellenállás lehetőségének megakadályozása;
- az „elrejtett zsidóvagyon felkutatása" és elkobzása;
- a deportálási tervek véglegesítése.
A zsidók demoralizálása
A német megszállás időpontjára a magyar zsidóság tömegei
már eléggé elszegényedtek, és súlyos diszkrimináció sújtotta őket a különböző
zsidóellenes intézkedések, elsősorban az 1938 és 1942 között hozott főbb
zsidóellenes törvények következtében. A közvetlenül a német megszállás után
sorozatosan elfogadott további zsidóellenes törvények és rendelkezések nemcsak
megélhetésüktől, de méltóságuktól is megfosztották a zsidókat. Mire a gettókba
parancsolták őket, kezdve Kárpátalja zsidó lakosságával április 16-án,
atomizálódtak, elszigetelődtek és megkülönböztető jelzést viseltek. Mivel az
egészséges férfiak jó része munkaszolgálatot teljesített, országos és helyi
vezetőik pedig a hivatalos rendelkezések végrehajtásával voltak elfoglalva, a
zsidó tömegekben föl sem merülhetett az ellenállás gondolata, és csak kevesen
gondoltak menekülésre. A szökés lehetőségei Magyarországon minimálisak voltak.
Kevés vidéki zsidónak sikerült a fővárosba szöknie és életben maradnia úgy,
hogy elrejtőzött, vagy árja származást igazoló, hamis okmányokat szerzett.
Eltérően az
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham629.pdf
Az egész kötetet lásd: