II. ZÓNA: ÉSZAK-ERDÉLY 619
befogadó befejezeden épületet. Ezután Kolozsvárra ment, ahol Veres Lajos altábornaggyal, Vásárhelyi László polgármesterrel és Hollóssyval, a rendőrkapitány-helyettessel áttekintette a gettósítási terveket. A következő megálló Nagyvárad volt, ahol Gyapay Lászlóval és Nadányi János alispánnal tárgyalt.116
Budapestre visszatérve, Endre interjút adott a náci beállítottságú Új Magyarság tudósítójának. Összefoglalta tapasztalatait, amelyeket 34 nagyobb gettóközpontban szerzett: Kassán, Sátoraljaújhelyen» Ungvárott, Munkácson, Beregszászon, Nagyszőllősön, Huszton, Técsőn, Aknaszla-tinán, Máramarosszigeten, Nagybányán, Szatmárnémetin, Mátészalkán, Kisvárdán, Nyíregyházán, Szilágysomlyón, Marosvásárhelyt, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredán, Csíksomlyón, Gyergyószentmiklóson, Gyergyó-szárhegyen, Gyergyóvaslábon, Maroshévizen, Besztercén, Désen, Sza-mosújvárott, Nagyváradon, Kolozsvárt, Nagyszalontán, Gyulán, Makón, Szegeden és Szabadkán. Kijelentette, hogy a zsidódanítási akció befejezése hatalmas lépést jelent a magyar nemzet életének megvédése felé: „a magyarság életét védelmezzük, önvédelmi intézkedést hajtunk végre". Kijelentette továbbá, hogy nézete szerint „a lakosság minden városban és községben őszinte örömmel fogadja a zsidótlanítással járó intézkedéseket". Különösen így volt ez - állítása szerint - Munkács, Ungvár, Beregszász és Máramarossziget városokban, „amelyek eddig leginkább M voltak téve a galíciai beszivárgásnak. A lakosság mindenhol előmozdítja a hatóságok munkáját. A legtöbb helyen ingyen bocsát rendelkezésre szállítóeszközöket is, csak hogy minél hamarabb megszabaduljon tőlük..."
Endre ezután, a magyarok aggodalmait csülapítandó, kijelentette:
A zsidóságnak az elkülönítés legfeljebb csak átmenetileg okozhat idegességet... Egymás között élhetnek egy tömbben a gettó határai között, saját faji és népi törvényeik alapján... lehetővé tettük nekik a szezámolajjal való főzést, ami elősegíti, hogy ne vétsenek egyik fontos vallási parancsuk ellen... [a zsidók] mindenütt engedelmeskedtek a hatósági közegeknek, akik utasításomnak megfelelően szigorúan, de humánusan, minden goromba fellépést elkerülve hajtották végre a kitelepítéssel járó teendőket. Arra is utasítást adtam, hogy életbiztonságukra szigorúan ügyeljenek.117
Áttekintés az észak-erdélyi gettósításról
A IX. és X. (észak-erdélyi) csendőrkerületben élő zsidók összegyűjtésére irányuló kampány május 3-án kezdődött, és általában egy héten belül véget ért. Május 5-én délre 16 144 zsidót vontak össze; számuk május 6-ra 72 382-re, május 10-ére 98 000-re nőtt.118
A zsidóellenes akció hatékonyságát nemcsak a helyi
államigazgatási és rendőri hatóságok együttműködése és a csendőrség fizikai
közremű
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham619.pdf
Az egész kötetet lásd: