616 II. ZÓNA: ÉSZAK-ERDÉLY
VezetÅ‘ szerepet játszott rajtuk kÃvül Körmendy Géza ezredes, a városi és megyei honvédalakulatok vezetÅ‘je és Kozma István vezérÅ‘rnagy, a székely határvédelmi erÅ‘k parancsnoka. A honvédtisztek részvétele kivételes jelenség volt, mivel a reguláris katonaság a gettóba tömörÃtésnél rendszerint nem működött közre. Kozma azt állÃtotta, hogy Endre személyes felkérésére vállalta a részvételt. A zsidóellenes akciók során technikai jellegű tanácsokkal állt Schröder Å‘rnagy, a Gestapo helyi képviselÅ‘je rendelkezésére.102
A helyi katonai-államigazgatási hatóságok keménysége ellenére Paksy-Kiss sok kÃvánnivalót látott ténykedésükben, ezért segÃtségül egy különleges csendÅ‘regységet bocsátott rendelkezésükre.103 A zsidók összegyűjtését a leventeszervezet helyi osztagának segÃtségével végezték. Számos tagját kapták rajta, hogy levelek és üzenetek továbbÃtásáért pénzt vettek át a zsidóktól.104
A marosvásárhelyi zsidóellenes intézkedések beindÃtásában és irányÃtásában Hennel Ferenc, a polgármesteri hivatal fÅ‘jegyzÅ‘je és Jávor ErnÅ‘, a fÅ‘ispáni hivatal fÅ‘jegyzÅ‘je volt Májay Ferenc polgármester közvetlen munkatársa. Maros-Torda megyében a zsidók összeszedését Joós Andor fÅ‘ispán és Marton Zsigmond alispán irányÃtotta.
Udvarhely vármegyében és a megyeszékhelyen, Székelyudvarhelyen a gettóba tömörÃtést Gálfify DezsÅ‘ fÅ‘ispán irányÃtotta. A műveletek közvetlen parancsnoka ebben a vármegyében Banda István alispán és Kiss László alezredes vármegyei csendÅ‘rparancsnok volt. Székelyudvarhelyen a zsidók összegyűjtését Filó Ferenc polgármester és Zsigmond János rendÅ‘rkapitány irányÃtotta.105
A legtöbb fontosabb gettóhoz hasonlóan Marosvásárhelyen is
„ellenőrző bizottság" működött, amely a zsidóktól származó beadványokat
értékelte, köztük azokat, amelyek mentesÃtést igényeltek. A zsidókkal szemben
rendkÃvül ellenséges bizottság Májayból, BedÅ‘bÅ‘l és Bocskor Lóránt csendÅ‘r
ezredesből állt. Marosvásárhelyen is volt „pénzverde", amely egy kis
épületet foglalt el a gettón belül. A zsidó értékek utáni hajszában a kÃnzások
terén „kitűnt" Sallós Ferenc, valamint Kónya és Pintér csendőr századosok.
A marosvásárhelyi „pénzverde" egy szempontból egyedülálló volt: a
tisztviselőkkel együtt egy zsidó informátor is dolgozott itt. Lax József
ékszerészről van szó, akit szoros kapcsolatok fűztek a helyi rendőrséghez és a
kémelhárÃtáshoz, s akinek állÃtólag személyes tudomása volt a gazdagabb zsidók
birtokában lévő ékszerekről. Néha „közbenjárt" a hatóságoknál egyes zsidók
érdekében - ezért nagy pénzösszegeket vett fel tőlük, amelyet aztán megosztott
a tisztviselÅ‘kkel.106 Az elsÅ‘ csoportot május 27-én vagonÃrozták be
Auschwitz felé. Június 8-ára, amikor a har
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" cÃmmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az elÅ‘szót Berend T.
Iván Ãrta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosÃtania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosÃtania!
Â
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham616.pdf
Az egész kötetet lásd: