Randolph L. Braham: A népirtás politikája : A holocaust Magyarországon

614 II. ZÓNA: ÉSZAK-ERDÉLY

Gyapay úgy rendelkezett, hogy a zsidókérdés „megoldása" során felmerült költségeket, ideértve a gettósítás során keresztények számára felmerült költségeket is, a zsidóktól elkobzott pénzeszközökből kell fedezni.88 Május 16-án Jaross Andor belügyminiszter Nagyváradra utazott, hogy részt vegyen dr. Rajnay (Reiner) Károly, Bihar vármegye főispánjának beiktatásán.89 A kárpátaljai deportálás megkezdése után két nappal Jaross kijelentette:

Én ma új Nagyváradot láttam a májusi napfényben. Láttam: itt van az új nemzeti Nagyvárad, amelyben nincsenek zsidók az utcán. Meggyőződtem a városban a zsidók szétválasztásáról. A város megoldotta ezt a kérdést, és megnyugvással láttam, hogy a megoldás megfelel a kor követelményeinek. Ezzel azonban még nem végeztünk. A nemzet vérkeringéséből el; kell távolítani minden fertőző anyagot és a fertőzés minden lehetőségét. E tekintetben a magyar kormány továbbmegy. Nem akarok erről részletesen nyilatkozni.

Jaross egy nappal Endre után látogatott a városba. Gyapay, Péterffy és Nagy Dezső, a vármegye pénzügyigazgatója társaságában titkára tekintette meg a gettót. Jaross szemmel láthatólag úgy távozott, hogy elégedett Volt a zsidóellenes akcióval megbízott emberek munkájával.91

A nagyváradi zsidók március 31-én kezdődött kálváriája május 24-én tetőzött, amikor az első deportálóvonat elhagyta a várost.92 Ez a Mezey-fatelepre vitt falusi zsidókat szállította el, és még vagy 300 zsidót a nagy gettóból, hogy „kiteljen a létszám" a marhavagonokban. Május 27-én indult az a szerelvény, amely már csakis a fő gettó lakóit szállította, és ezt május 28-án, 29-én, 31-én, június l-jén és 3-án követték további szerelvények.93

Néhány zsidó jól álcázott helyeken bujkált a gettóban, így sikerült megmenekülnie.94 Sokukat azonban később elcsípték, és azokkal a transzportokkal deportálták, amelyek Észak-Erdély zsidómentesítése után, más csendőrkerületekből indultak.

Székelyföld

A X. csendőrkerületben, Székelyföldön, amely Maros-Torda, Csík, Udvarhely és Háromszék vármegyéket foglalta magába, a zsidókat három fő gettóban helyezték el: Marosvásárhelyen, Szászrégenben és Sepsiszentgyörgyön,

A székelyföldi vármegyékben élő zsidók összegyűjtése az 1944. április 28-án Marosvásárhelyen tartott értekezlet döntéseivel összhangban történt. Az értekezleten Endre elnökölt, részt vett rajta valamennyi főispán, alispán, polgármester, főszolgabíró és a területen működő vezető rendőr- és csendőrtisztek. Az értekezleten úgy döntöttek, hogy a marosvásár

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bÅ‘v. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az elÅ‘szót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztÅ‘ Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham614.pdf

Az egész kötetet lásd:

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/