II. ZÓNA: ÉSZAK-ERDÉLY 613
azzal kezdte rémuralmát, hogy „Fegyelem a gettóban" címmel hirdetményt tett közzé, amely nem kevesebb mint 80 büntető és megkülönböztető rendelkezést tartalmazott. Egyebek között rendelkezett a gettó területéről szökni próbáló zsidók kivégzéséről; arról, hogy a zsidóknak vi-gyázzban és hajadonfőtt kell állniuk bármely német vagy magyar tiszt előtt; s hogy a gettónak „síri csöndbe kell burkolóznia" kora estétől kora reggelig („takarodótól ébresztőig"). Péterffy egyik közvetlen beosztottja a gettóban Garay István százados volt.
A zsidó vagyon utáni kutatást egy 40 főből álló különleges csendőr-alakulatra bízták, amelynek a helyi rendőrök és nyomozók segédkeztek. A Péterffy közveden parancsnoksága alatt álló csendőrök a kutatásokat a gettó tőszomszédságában lévő Dreher serfőzde „pénzverdéjében" végezték. A nagyváradi „pénzverde" nemcsak attól vált hírhedtté, hogy igen sok zsidót kínoztak meg, hanem a csendőrök különlegesen szadista magatartása miatt is. Az áldozatokat rendszerint meztelenre vetkőztették, és kínzóik könyörtelenül megkorbácsolták őket. Sokukat családjuk szeme láttára villanyárammal történő kínzásnak vetették alá, ami néhány embert öngyilkosságba kergetett.83 Ez történt Osváth doktorral, a Zsidó Tanács tagjával is.
Péterffy segítőtársai közül kegyedenségével tűnt ki Petri Gyula csendőr hadnagy, aki Eichmann Sonderkommandója helyi megbízottjának, Theodor Danneckernek is összekötője volt, Félegyházy-Megyesy Ágoston hadnagy, a vizsgálóosztagok egyik vezetője, Rektor Béla hadnagy, Garay István százados és Bodolay Endre hadnagy. A Dreher serfőzdében működött többek között Sziklai Ferenc, Megyesi Andor, Buss Dezső, Uri Gyula, Fekete György, Ilonka Sándor, Teveli János, Szöllősi István, Szabados Géza, Tóth József, Juhász Mihály, Pozsgai Sándor, Keresztesi Gábor, Felföldi István, Garay Imre, Fehér Sándor, Megyeri, Budai, Szabó Mihály és Horváth József.84 A polgármesteri hivatalban működő vizsgálóosztag tagjai dr. Toperczer Ferenc, Tapasztó és Váradi rendőrtisztek voltak.85
Hain Péter, a magyar Gestapo főnöke szerint a „vizsgálatok" nyomán 41 millió aranypengő értékű zsidó vagyont „szereztek vissza", és 2004 keresztény ellen indítottak pert „zsidó tulajdon rejtegetése miatt"86. A legtöbb gettóban a vizsgálatokban részt vevő rendőrök és csendőrök többsége engedett a könnyű préda kísértésének, és zsebre vágta az elkobzott értékek egy részét. Nagyváradon olyan elterjedt volt ez a gyakorlat, hogy az Államvédelmi Központ különleges ügyészét, dr. Kovács Dénest bízták meg, hogy vizsgálja ki az ügyet.87
Gyapay május 12-i határozatában részletezte, hogyan kell
felhasználni a zsidóktól elkobzott javakat. A másutt követett rendnek
megfelelően
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham613.pdf
Az egész kötetet lásd: