Randolph L. Braham: A népirtás politikája : A holocaust Magyarországon

612 II. ZÓNA: ÉSZAK-ERDÉLY

sa Cser Lajos volt. A megye más részein a gettósítás Nadányi János alispán felügyelete alatt történt.

A gettósítást rendkívül gyorsan hajtották végre, és öt nap alatt befejezték. A zsidókat először a zsinagóga udvarán gyűjtötték össze, ahol a szokásos módon átkutatták, majd egy szűk bejáraton keresztül a gettóba vezették őket. A nagyváradi gettóban lévő zsidók között jelentős számú munkaszolgálatos volt, akiket, jóllehet fel voltak mentve és a honvédelmi minisztérium joghatósága alá tartoztak, Péterffy utasítására zártak a gettóba.

A nagyváradi gettó rendkívül zsúfolt volt. A lakosságnak kb. a 30%-át kitevő zsidókat78 akkora területre tömörítették össze, amelyben a város lakóinak csak 1/15-e fért el. Akkora volt a népsűrűség, hogy 14-15 zsidónak kellett egy szobában laknia.79 Kevés volt az élelmiszer, alapvető szolgáltatások hiányoztak. Az antiszemita városvezetés gyakran beszüntette az áram- és vízszolgáltatást a gettóban.

Az ún. zsidó vagyon felkutatását végző bizottságok május 3-án alakultak meg a polgármesteri hivatalban tartott ülésen. Az elnök Gyapay volt, az ülésen részt vettek a városi szervek vezetői és a városi kormányzat, a rendőrség és a csendőrség főtisztviselői. A két gettó feletti főhatalmat a Péterfíyből, Gyapayból és Nadányiból álló gettóbizottságra ruházták, amely a zsidótörvények alóli felmentések ügyében is intézkedhetett.

A rendőrség és a csendőrség különleges egységei szigorúan őrizték mindkét gettót. Az első héten, május 3. és 10. között a nagyváradi gettó-parancsnok Németh Imre rendőrtanácsos volt, aki Kovács-Nagy István rendőr századossal osztotta meg munkakörét. Nem csupán Wennholz és Dannecker útmutatásait követték, hanem Gyapay és Rajnay (Reiner) Károly - az újonnan kinevezett, Endréhez hű főispán - is utasíthatta őket.80 A gettó belső működését öttagú, Gyapay által kinevezett Zsidó Tanács irányította: Leimer Sándor elnök, az ortodox zsidó közösség feje, Vajda István főrabbi, Lőrincz Sándor ügyvéd, Osváth René orvos és Metzen Sámuel gyáriparos. Minden tőlük telhetőt megtettek, hogy támogassák a mind kevesebb erőforrással rendelkező, szorongatott közösséget. A gettórendőrséget Pásztor Izsák és Jenő szervezte meg és vezette, nem kevés tapasztalattal, hiszen korábban a csendőrség, illetve a rendőrség tisztjei voltak. A tisztálkodás és az egészségügyi ellátás ügyeit dr. Molnár Vilmos, a zsidó kórház korábbi igazgatója, dr. Kupfer Miksa és dr. Osváth René irányította. Lusztig Soma, Mittelmann Jakab és Steiner László felelt az ellátásért, a leveskonyhák létesítéséért.81

Noha a zsidókat márNémeth irányítása alatt is a szokásos kutatásoknak és kegyeden bánásmódnak vetették alá, az igazi terror május 10-én kezdődött, amikor Péterffy82 és csendőrei vették át az irányítást. Péterffy

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bÅ‘v. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az elÅ‘szót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztÅ‘ Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham612.pdf

Az egész kötetet lásd:

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/