Randolph L. Braham: A népirtás politikája : A holocaust Magyarországon

II. ZÓNA: ÉSZAK-ERDÉLY 611

csillag kötelező viseletének kezdőnapja) a magyar katonaság is az SS-ek nyomdokaiba lépett az őket érdeklő javak elkobzása tekintetében.

Bihar vármegyében és Nagyváradon is a helyi hivatalnokok foganatosították a zsidóellenes intézkedéseket a fővárosból, illetve az április 30-i nagyváradi értekezleten megkapott irányelvek szerint. Az értekezleten többek között Endre László, Gyapay László, a város polgármester-helyettese, valamint helyi rendőr- és csendőrtisztek vettek részt. Szakértő tanácsaival Theodor Dannecker SS-Hauptsturmführer, az Eichmann-féle Sonderkommando képviselője látta el őket. Mint egyebütt, itt is megbízták a zsidó vezetőket a városban élő zsidók részletes névsorának összeállításával.

A gettósítás május 3-án vette kezdetét a városban. Három falragasz hirdette meg az akciót az előző napon Gyapay aláírásával. Ez a nagyravágyó, opportunista ember nem sokkal azelőtt lépett Soós István polgármester helyébe, aki - tisztességes hivatalnok lévén - állítólag azért mondott volt le, mert nem kért részt a zsidóellenes megmozdulásból.74 Az egyik falragasz a helyi gettó létesítését rendelte el, a másik korlátozta a zsidók mozgását, s a harmadik felszólította a keresztény lakosságot, hogy három napon belül, internálás terhe mellett, szolgáltassa be a nála elhelyezett zsidó javakat és értéktárgyakat. Még fenyegetőbb hangú felszólítást adott ki e tárgyban Gyapay május 14-én.75

Nagyváradon tulajdonképpen két gettó volt: az egyik a város zsidó lakossága számára - ebben kb. 27 OOO-en éltek. A nagy ortodox zsinagóga és a Nagypiac környékén létesítették, nyugati határa a Mezei Mihály utca, északi határa a Kapucinus utca és a Mussolini tér, keleti határa a Frange-pán K. utca, a déli pedig a Szeptember 6. és a Tompa Mihály utca volt. A gettót fakerítés övezte, egyetlen kapuja a Kapucinus és a Zárda utca sarkán nyílott. A másik gettó, amelyet a Bihar vármegye községeiből származó közel 8000 ember számára létesítettek, a városi majorban és a Me-zey-fatelepen, illetve a körül volt. Ide mintegy 8000 zsidót hoztak be a környező településekről, így Biharpüspökiből, Diószegről, Élesdről, Ér-mihályfalváról, Fugyivásárhelyről, Margittáról, Mezőtelegdről, Nagybárodról, Nagyszalontáról, Szalárdról és Székelyhídról.76 Ahogy más kisebb településeken, a zsidók e helységekben is először a helyi zsinagógákba vagy más „alkalmas" helyszínekre kerültek, ahol alaposan átvizsgálták, megmotozták őket, és csak azután szállították át őket Nagyváradra.77

A gettósítás és a fosztogatás irányítója Bihar vármegyében Péterfiy Jenő csendőr alezredes, a nagyváradi csendőr tanzászlóalj parancsnoka, Paksy-Kiss közeli munkatársa volt. A nagyváradi gettósítást közvedenül Gyapay László polgármester-helyettes irányította, akit éppen akkor neveztek ki a lemondott polgármester helyére. Egyik legközelebbi segítőtár

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bÅ‘v. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az elÅ‘szót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztÅ‘ Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham611.pdf

Az egész kötetet lásd:

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/