610 II. ZÓNA: ÉSZAK-ERDÉLY
Gergely Gyula irányÃtotta, Franz Abromeith SS-Hauptsturmfuhrer útmutatásai alapján.65 A gettósÃtás igen gyorsan zajlott: a zsidóknak csupán tÃz percet adtak a felkészülésre.
A nagybányai gettóban kb. 3500, a borpatakiban 2000 zsidót helyeztek el.66 Az utóbbiak közül mindössze 200-nak jutott hely az istállóban és a csűrben - a többieknek a szabad ég alatt kellett letelepedniük. A gettó fÅ‘parancsnoka Várhelyi Tibor volt. A nagybányai gettóban élÅ‘ zsidókat is ugyanolyan kÃnzásoknak és vizsgálati módszereknek vetették alá, mint a többi gettó lakóit. Ezekben Nagy és Várhelyi vezetése alatt részt vett Balogh Kornél és Berentes László, a nagybányai Phönix gyár alkalmazottai, valamint Horacsek, Csisperger Péter, Osváth Zoltán, továbbá Orgoványi József, Vajai Imre és Bertalan István rendÅ‘rnyomozók. A vármegyei államigazgatás akkori fÅ‘nöke EndrÅ‘dy Barnabás volt, akit a Sztójay-kórmány 1944. április 25-én nevezett ki Szatmár vármegye fÅ‘ispánjának.67 A két gettóban lévÅ‘ csaknem 6000 zsidót két transzportban, május 31-én és június 5-én szállÃtották el.68
Beszterce. A közel 6000 besztercei és Beszterce-Naszód vármegye más községeibÅ‘l származó zsidót a Stamboli gazdaságban összpontosÃtották, a várostól 4-5 km-re.69 A gettó lakói közül 2500 volt besztercei.70
A város zsidó lakosságának gettósÃtását Kuales Norbert polgármester és Debreczeni N. rendÅ‘rkapitány irányÃtotta. A megye többi községében az összegyűjtést Szmolenszky László alispán és Pászthói ErnÅ‘ csendÅ‘r alezredes irányÃtotta. Mind a négyen részt vettek az Endre irányÃtásával április 28-án tartott marosvásárhelyi értekezleten.
A barakkokból és disznóólakból álló gettó minden szempontból rosszul volt felszerelve. Az elégtelen vÃz- és élelmiszer-ellátás elsÅ‘sorban az ezzel megbÃzott Smolka Henrik aljasságának volt köszönhetÅ‘. A zsidó-üldözésben Órendy Gusztáv, egy besztercei Gestapo-ügynök is együttműködött Smolkával. A gettót a helyi rendÅ‘rÅ‘rsön kÃvül 25 nagydeme-teri csendÅ‘r is Å‘rizte, akiket Paksy-Kiss rendelt Besztercére.71 1944. május 10-e után a vármegye fÅ‘ispánja Borbély Kálmán volt.72
A csaknem 6000 besztercei zsidót június 2-án és 6-án deportálták.73
Nagyvárad. Ez volt Magyarország legnagyobb gettója
- a csak 1944. november végén létesÃtett budapesti gettótól eltekintve. A
nagyváradi zsidók kálváriája március 31-én kezdÅ‘dött. Ekkor sajátÃtotta ki
Wennholz Gestapo-fÅ‘nök több SS-orvos kÃséretében a zsidó kórházat. Ezután
lakáslefoglalások következtek, valamint berendezési tárgyakat koboztak el:
ágyneműt, párnákat, ruhadarabokat, bútort és festményeket a berendezkedő
németek igényei szerint. Röviddel április 5. után (ez volt a sárga
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" cÃmmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az elÅ‘szót Berend T.
Iván Ãrta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosÃtania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosÃtania!
Â
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham610.pdf
Az egész kötetet lásd: