II. ZÓNA: ÉSZAK-ERDÉLY 609

tük azok is, akik az Erdődi, a Nagykárolyi és a Szatmárnémeti járásból kerültek ide. Az érintett nagyobb zsidó hitközségek az alábbiak, voltak: Apa, Aranyosmeggyes, Avasfelsőfalu, Avaslekence, Avasújváros, Batiz, Beitek, Bikszád, Erdőd, Huta, Kács, Királydaróc,⁵² Nagykároly, Sarkod, Szamoskrassó, Szatmárhegy, Szinérváralja, Terep és Vámfalu.⁵³ Az egészségügyi ellátást zsidó orvosok szervezték meg és biztosították, köztük Kőváry Tibor, Sárkány László és Fenyves Ármin.⁵⁴

A gettó parancsnoka Sárközy Béla, a helyi KEOKH-szerv vezetésével megbízott rendőrtiszt volt.⁵⁵ A Zsidó Tanács⁵⁶ elnöke Schwartz Zoltán, tagjai Rosenberg Sámuel, a zsidó hitközség feje, Singer, Vinkler Lajos és Borgida József - valamennyien a szatmárnémeti zsidó közösség nagyra becsült vezetői.⁵⁷

Az értékek utáni kutatás a szokásos kegyetlenséggel folyt - az osztagot Sárközy, Czégényi és Demény vezette. A gettósítás és a gettóban elszenvedett kínzások nyomán számos Zsidó követett el öngyilkosságot.⁵⁸ Miként másutt, a gettósítás itt is különösebb incidensek nélkül zajlott. Fe-renczy szerint a művelet zavartalansága a Merken állomásozó 50 fős különleges csendőralakulat közreműködésének volt köszönhető.⁵⁹ Ferenczyt az is megelégedéssel töltötte el, hogy sikerült három olyan családot is a táborba vitetnie, amelyek külön felmentést kaptak Csókától,⁶⁰ továbbá elfognia néhány bujkáló zsidót is.⁶¹ Sok bujkálót keresztény szomszédai jelentettek fel.⁶² A Szatmárnémetiből május 19. és június 1. között indult hat transzporttal csaknem 19 000 zsidót szállítottak el.⁶³

Nagybánya. A Nagybányán és Szatmár vármegye délkeleti járásainak különböző községeiben (Nagybánya, Nagysomkút és Kápolnokmonos-tor) élő zsidók gettósítását a szatmárnémeti értekezlet után néhány nappal elfogadott irányelvek szerint végezték. A helyi vezetők ülését a nagybányai Nyilaskeresztes Párt központjában tartották, s ezen részt vett Endre László is. A város képviselője először Tamásy Károly polgármester-helyettes volt, őt azonban rövidesen a készségesebbnek mutatkozó polgármester, Rozner István váltotta fel. Jelen volt még Nagy Jenő, a rendőrkapitányság vezetője, Vajay Sándor aljegyző, Várhelyi Tibor, a csendőralakulat parancsnoka, Gergely Gyula, az észak-erdélyi Nyilaskeresztes Párt vezetője és Horacsek József, a keresztény üzletemberek élesen antiszemita Baross Szövetségének elnöke.

A Nagybánya városában élő zsidók számára a gettót a König-üveg-gyár üresen álló telkein jelölték ki; a Nagybányai, Nagysomkúti és Kápol-nokmonostori járás községeiből származó zsidókat Borpatakon (Valea Burcutului), a várostól kb. 3,5 km-re szállásolták el egy istállóban és csűrben.⁶⁴ A zsidók összeszedését és az értékek utáni kutatást Nagy Jenő és

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham609.pdf

Az egész kötetet lásd:

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/