Randolph L. Braham: A népirtás politikája : A holocaust Magyarországon

II. ZÓNA: ÉSZAK-ERDÉLY 603

Boldizsár Pál, a város ellátásáért felelős tisztviselő, Orosz József rendőrfőnök és Menyhárt Ferenc, Szentkuti Andor, Lakatos Andor és Ojtozi Elek rendőrtisztviselők és nyomozók irányításával és felügyelete alatt zajlott.

A kolozsvári gettó közvetlen parancsnoka Urbán volt. A túlzsúfoltság, a mosási és egészségügyi létesítmények, a kórházak hiánya és a rendkívül elégtelen élelmiszer-ellátás erre is, mint az összes magyarországi gettóra, jellemző volt.

A gettó 18 000 lakój ának vízellátását 15 csap biztosította, amelyek közül sok napokig nem működött. Még ivásra és főzésre is alig volt elég víz, nemhogy mosakodásra. A téglagyár elsősorban fal nélküli csűrökből állt, amelyekben általában téglákat és cserepet szárítottak. Négy gödröt ástak latrina céljából az egész gettónak - kettőt férfiak, kettőt nők számára. Egyik oldalán mindegyiket gerendára erősített deszkákkal zárták le.

Külön épület volt a „pénzverde" - az a hely, ahol a zsidókat kínzással akarták rávenni, hogy vallják be állítólag elrejtett értékeiket. Férjeket gyakran feleségük és gyermekeik szeme láttára kínoztak; a feleségeket gyakran férjük előtt verték. Az alkalmazott fogások kegyetlenek és szokatlanul embertelenek voltak. Az áldozatok talpát korbáccsal vagy gumibottal verték; arcul ütötték és addig rugdosták őket, amíg elvesztették eszméletüket. Férfiaknál gyakori volt a herék verése; nőknél, néha még fiatal lányoknál is kollaboráns női önkéntesek és bábák, akik mit sem törődtek a tisztasággal, végeztek altesti vizsgálatot gyakran a férfi kihallgatok szeme láttára. Egyes különösen szadista kihallgatok elektromos készülékkel próbálták vallomásra kényszeríteni áldozataikat. A készülék egyik végét a szájukba, a másikat a hüvelybe vezették be, vagy a herékre erősítették. Az embertelen kínzások sok jómódú zsidót kergettek az őrületbe vagy öngyilkosságba.17

A gettó belső igazgatását a helyi zsidó hitközség hagyományos vezetőiből álló Zsidó Tanácsra bízták. Kolozsvárott a Tanács elnöke dr. Fischer József, a neológ hitközség feje,18 dr. Kasztner Rezső apósa volt, tagjai pedig Akiba Glasner rabbi, dr. Fenichel József, Klein Gyula, dr. Marton Ernő, az Új Kelet főszerkesztője, Léb Zsigmond ortodox hitközségi elnök és Weinberger Mózes neológ rabbi.19 Főtitkára Moskovits József, titkára Hermann Dezső volt.20

Dr. Kasztner egy dr. Rudolf Sedlaczek nevű SS-tiszt társaságában május 4-én és 5-én látogatott Kolozsvárra, állítólag azért, hogy találkozzék Wislicenyvel, aki mint a Zsidótlanítási Bizottság kolozsvári központjában működő tanácsadó az észak-erdélyi gettósítást irányította. Kasztner találkozott a zsidó közösség vezetőivel is. (A háború után heves vita tárgya volt, hogy mit mondott és mit nem mondott el akkor nekik a zsidók

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bÅ‘v. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az elÅ‘szót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztÅ‘ Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham603.pdf

Az egész kötetet lásd:

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/