Randolph L. Braham: A népirtás politikája : A holocaust Magyarországon

602 II. ZÓNA: ÉSZAK-ERDÉLY

A kolozsvári gettó. Akárcsak másutt, Erdély fővárosában is az történt, hogy nemcsak a megkülönböztető intézkedések félemlítették meg a zsidó közösséget, hanem számos kiemelkedő zsidó letartóztatása és fogva tartása is.11 Kárpátalja zsidóinak gettósításáról április 28-án szereztek tudomást Kolozsvárott, ekkor közölték ugyanis a helyi lapok, hogy Kassa és a többi település zsidóságát olyan körzetekbe szállították át, amelyek állítólag fokozottan ki vannak téve légitámadásoknak. Az az ábránd, hogy mindez csak olyan városokra vonatkoznék, ahol nagy számban élnek el nem magyarosodott zsidók, rövid életűnek bizonyult, mert néhány nap múltán megjelent a gettósítási rendelet, amely az ország egészére vonatkozott. Saját gettósításukról a május 2-a éjszakáján városszerte kiragasztott, Höllóssy-Kuthy Lajos, a kolozsvári rendőrkapitányság vezetője által aláírt hirdetményből, illetve ennek másnap a helyi lapokban közzétett szövegéből szereztek tudomást.12

A kolozsvári és a Kolozs vármegyei községekből származó zsidókat a város északi részén, a Kajántói úton lévő Iris téglagyárban gyűjtötték össze. Az összegyűjtési művelet irányelveit egy május 2-án, Vásárhelyi László polgármester,13 Urbán László rendőrfőnök és Paksy-Kiss irányításával tartott értekezleten dolgozták ki. Az értekezleten, amelyen az összegyűjtéssel megbízott közel 150 városi tisztviselő vett részt, a gettósítási folyamat azon részeit tárgyalták meg, amelyek a rendeletben és az Endre vezetésével április 16-án, Szatmárnémetiben tartott értekezleten körvonalazódtak.

A zsidóellenes akcióban a magyar tisztviselők a német biztonsági szolgálat helyi parancsnoka, Stroschneider SS-Hauptsturmfuhrer szakértő útmutatásaira támaszkodhattak.14

A gettóba tömörítést gyors ütemben végezték. Május 10-ére a téglagyárban összegyűjtöttek száma elérte a 12 000-et.15 A gettó lakóinak száma közvetlenül a deportálás előtt volt a legmagasabb: a szamosújvári gettóból átszállított zsidókkal együtt megközelítette a 18 000-et.16

A már említett tisztviselőkön kívül Forgács József, Kolozs vármegye alispáni hivatalának főjegyzője, aki az alispánt képviselte, Hollóssy-Kuthy Lajos rendőrkapitány, Papp Géza magas rangú rendőrtiszt és Tarr Kázmér, a polgármesteri hivatal tisztviselője szintén vezető szerepet játszott a zsidók gettósításában. A folyamat főparancsnoka Kolozs vármegye alispánja és Székely József, Bánfíyhunyad polgármestere volt. Az egyes városok és falvak zsidó lakosságát először lakóhelyükön gyűjtötték össze — rendszerint a zsinagógákban vagy egyéb zsidó intézményekben. Rövid tartózkodás és az első kifosztás után szállították át őket a kolozsvári gettóba.

Bánffyhunyadon, amelynek jelentős zsidó közössége volt, a gettósítás

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bÅ‘v. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az elÅ‘szót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztÅ‘ Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham602.pdf

Az egész kötetet lásd:

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/