Randolph L. Braham: A népirtás politikája : A holocaust Magyarországon

598 II. ZÓNA: ÉSZAK-ERDÉLY

amelyeket a 6163/1944. BM VII. res. sz., április 7-i BM rendelet részletezett. Tájékoztatta a résztvevőket arról, hogy a tábor létesítése a helyi Zsidó Tanács feladata, de gondolni kell az ivóvízellátásra, az egészségügyi berendezésekre és a kórházi gondozásra. Dr. Meggyesy Lajos hangsúlyozta, hogy a zsidók pénzét és értékeit, amelyek „állami tulajdont képeznek", el kell venni. Azt a reményét fejezte ki, hogy a köztisztviselők közreműködnek e feladat végrehajtásában, „amelyet talán csak az elkövetkező nemzedék fog értékelni". A zsidóktól elvett pénzt, aranyat, ezüstöt, ékszereket, írógépeket, fényképezőgépeket, órákat, szőnyegeket, szőrméket és értékes festményeket négy példányban kitöltött jegyzéken kell felsorolni. Egy példány a városi elöljáróságon marad, a másodikat a rendőrségnek adják át, a harmadikat a lakásban hagyják, a negyediket pedig az érintett zsidóknak kell átadni. Mivel bizonyos volt abban, hogy sok zsidó keresztényeknél helyezte biztonságba értékeit, a keresztényeket dobszó, újságcikkek és falragaszok útján figyelmeztetni kell, hogy internálás terhe mellett szolgáltassák be ezeket az értékeket. A polgármesterek felelősek a leltárért és az értékek tárolásáért, valamint megőrzéséért, amíg ezeket az értékeket a postatakarék pénztár kiküldöttei átveszik. Kegytárgyak lakásokból és zsinagógákból is elkobozhatok. A készpénzt és az értékeket külön borítékokban kell elhelyezni. Meggyesy javasolta, hogy gondoskodni kell motozónőkről is.

A zsidók által hátrahagyott élelmiszert el kell vinni a lakásból, és később a gettókban felhasználni. (Az első két hét során a zsidóknak azokból a készletekből kellett táplálkozniuk, amelyeket ők maguk hoztak a gettóba.)

Ferenczy csendőr alezredes tájékoztatta a résztvevőket a művelet kezdetéről, és ismertette az észak-erdélyi IX. csendőrkerület fő begyűjtési pontjait: Nagyvárad, Szilágysomlyó, Szatmárnémeti, Kolozsvár, Szamos-újvár, Dés és Nagybánya. Közölte, hogy bármilyen nehézség merülne fel, délelőtt 10 és 11 óra között telefonálhatnak a kolozsvári rendőrkapitányságra, ahol ő maga, dr. Meggyesy vagy a bizottság német tagja adja meg a szükséges utasításokat.

Az értekezlet résztvevői ezután megismerkedtek a gettósítási bizottságok összetételével, valamint azokkal a területekkel, ahonnan a zsidókat a különböző gettókba szállítják. Elmondták, hogy Nagybányán Nagy Jenő lesz a gyűjtőtábor parancsnoka, Várhelyi Tibor százados és Franz Ab-romeith SS-Hauptsturmführer segédletével. A nagybányai gettóba nemcsak az ebben a városban élő zsidókát, hanem Felsőbánya, valamint a Nagybányai, Nagysomkúti és a Szatmár vármegyében lévő Kápolnokmo-nostori járás zsidó lakosait is átszállítják.4

Az Endre irányítása alatt kidolgozott végső tervek szerint az észak-er

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bÅ‘v. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az elÅ‘szót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztÅ‘ Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham598.pdf

Az egész kötetet lásd:

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/