584 GETTÓSÍTÁS: ELSŐ SZAKASZ

A Tanács vezetői azzal indokolták e terhes feladat elvállalását, hogy az áldozatok számára jobb, ha a Tanács előzetesen figyelmezteti őket, mint ha anélkül csap le rájuk a Gestapo. A Tanács által kiadott idézések nyomán - mondták - az áldozatoknak legalább 24-48 órájuk maradt a legszükségesebbek elintézésére, a szükséges felszerelés beszerzésére vagy arra a döntésre, hogy elrejtőznek-e. A kerékpáros küldöncök azonnal kézbesítették az idézéseket, hogy a lehető legtöbb időt biztosítsák az áldozatoknak.¹⁴⁴

Noha elfogadjuk, hogy Koltay azért bízta meg a Tanácsot az idézések kézbesítésével, mert „a detektívek már nem tudtak megbirkózni azzal a feladattal, hogy mindenkire rátegyék a kezüket, aki valaki másnak az útjában állt", Stern a következőképpen indokolta a terhes feladat elvállalását:

...Ha vállaljuk a kiértesítéseket, terminust kapnak a Rökk Szilárd utcai táborban való jelentkezésre, és van idejük megszökni, elbujdosni. De ha nem is tudják erre elszánni magukat, legalább van idejük felszerelést beszerezni, amely tűrhetőbbé teszi szomorú helyzetüket. Ha előbb értesítést kapnak, klinikára is befekhetnek, vagy tisztiorvosi bizonyítványt is szerezhetnek. Nem kétséges tehát, hogy inkább tűrnünk kellett a postásszerepből folyó esetleges kritikát hittestvéreink részéről, de vállalnunk kellett éppen hittestvéreink érdekében, hogy kiküldjük a jelentkezésre Való felhívásokat...¹⁴⁵

Bármilyen indokokat említenek és magyarázatokat hoznak fel mentségükre a Tanács tagjai, tény marad, hogy a névsorban szereplő néhány embertől eltekintve, akiknek a Tanács személyzetében lévő személyes barátai vagy ismerősei azt tanácsolták, hogy ne tegyenek eleget az idézésnek¹⁴⁶, a többi áldozatnak egyeden célzást sem tettek arról, mi vár rájuk. Akármi volt az ok - naivitás, félelem vagy a lehetséges nagyobb katasztrófától való szorongás -, tény, hogy az internálási idézéseket a Tanács állította ki és küldte el, s ezzel kitette magát a kollaborálás vádjának, amelyet a háború alatt, majd utána is hangoztattak vele szemben.

A gettósításról intézkedő kormányrendelet

Tizenkét nappal azután, hogy - jogi felhatalmazás nélkül - megkezdődött a zsidók összegyűjtése Kárpátalján és Északkelet-Magyarországon, a kormány kiadta a gettósításra vonatkozó rendeletét - „a zsidók lakásával és lakóhelyének kijelölésével kapcsolatos egyes kérdések szabályozása tárgyában"¹⁴⁷. A rendelet április 28-án, azon a napon lépett hatályba, amikor Ravasz László püspök felkereste Horthyt, aki félrevezette a püspököt a zsidóellenes intézkedések célját illetően.

Április 26-i ülésén fogadta el a rendeletet a minisztertanács. Indoklását és céljait Jaross belügyminiszter körvonalazta. Azt állította, hogy jobb gazdasági helyzetük miatt a városokban élő zsidók számarányukhoz ké

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham584.pdf

Az egész kötetet lásd:

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/