GETTŐSÍTÁS: ELSŐ SZAKASZ 581
ben és hatékonyságában. Nem ismervén a budapesti realitásokat, továbbra is a központi vezetők útmutatásait követték, „akiknek olyan jó kapcsolataikvannak a magyar és német hatóságokkal, s akik a múltban olyan hatékonyan működtek". A központi vezetők tehetedenségük csapdájában, a németek „ígéreteitől" megbabonázva tevékenykedtek, s attól a reménytől vezettetve, hogy megvásárolhatják a nácikat, vagy halogató taktikával időt nyerhetnek.
Az Eichmannhoz intézett beadvány szövege a következő:
Hivatkozással Krumey Obersturmbannführer úrral e hó 2-án lefolytatott személyes tárgyalásra, felhívása folytán ezúton is előterjesztjük azt a sürgős kérésünket, hogy az ország északkeleti és déli részein a zsidóság számára kiutalt terepekre a Központi Zsidó Tanács megbízottakat küldhessen ki. Kérésünket arra alapítjuk, hogy a koncentrációs központok legnagyobb részéről súlyos panaszok érkeztek hozzánk az elhelyezésre, ellátásra és az egészségügyi gondozásra vonatkozóan. A kiküldött megbízottaknak az lenne a feladata, hogy a helyi hatóságok hozzájárulásával és a helyi zsidóság közreműködése mellett, a mutatkozó súlyos hiányokat megállapítsa, s a budapesti Központi Tanácsnak megfelelő javaslatokat terjesszen elő. Kérjük, hogy az eredményes eljárás végett a kiküldöttnek utazási, mozgási és a helyi hatósággal, valamint az ottani zsidósággal érintkezési szabadságot biztosítson.
A beadvány ezután sorra veszi a különböző gettókban uralkodó körülményeket:
1. Nyíregyháza. Az ottani gettóba 4120 helybeli és 6600 környéki személyt hoztak, összesen 10 759 embert. Ezeket 123 házban helyezték el, amelyeknekterülete - a konyhákat és az előszobákat is beleszámítva - 9165 m2. Ilyen körülmények között egy személyre I m2 sem esik. Ehhez járul még, hogy a szóban forgó területen sem vízvezeték, sem kanalizáció nincs, ami egészségügyi szempontból veszélyes. Az általános rendelkezések szerint a koncentrált személyek 14 napra való élelmiszert hozhattak magukkal, de a zsidóknak a falvakból való eltávolítása oly gyorsasággal tőrtént, hogy ennyi élelmiszer összeszedése nem volt lehetséges. A nyíregyházi zsidóság ezért az élelmiszerből kifogyott, és a helybeli Zsidó Tanács a gettó ellátásáról nem tudott gondoskodni.
2. Kisvárda. Itt főleg a környéki zsidóság elhelyezése és ellátása nehéz. Ezeket a zsidó templom udvarába terelték össze. Élelmiszerük kifogyott, és az egészségügyi helyzet is kétségbeejtő.
3. Ungvár. Az ide koncentrált zsidóság túlnyomó része fedél nélkül van.
4. Kassa. A zsidókat az ottani téglagyár szárítóhelyiségeibe terelték, amelynek nincsenek oldalfalai, és az így ott lévő emberek helyzete, akiknek száma 11 500-at tesz ki, kétségbeejtő. Nincs elegendő élelmiszerük, és a felállított népkonyha működni nem tud. Vízvezeték nincs a területen.
5. Munkács. Az ott összegyűjtött zsidóság
száma 18 000-et tesz ki, akiket a téglagyárban helyeztek el, de egy részük nem
fért be, és azok a szabad ég alatt vannak.
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham581.pdf
Az egész kötetet lásd: