576 GETTÓSÍTÁS: ELSŐ SZAKASZ

gettó, amelyet röviddel a deportálás megkezdése előtt Mátészalkára helyeztek át.

A Mátészalkán összegyűjtött zsidókat május 19. és június 5. között öt transzportban deportálták.114

Kisvárda. A gettó a Deák Ferenc, Petőfi, Horthy Miklós, Bessenyey és Mátyás király utcák között terült el. 7000 zsidó élt benne, felerészt magából a városból.115 A többieket a szomszédos községekből - Ajak, Anarcs, Dombrád, Gyulaháza, Jéke, Mándok, Nyírkárász, Nyírtas, Pát-roha, Szabolcsbaka és Tornyospálca - hozták be. A gettóba tömörítés néhány faluban már április 8-án megkezdődött. A kisvárdai zsidók átköltöztetése április 15-én kezdődött. A Zsidó Tanács tagjai: dr. Katona Sándor elnök, Lefkovics Miksa, dr. Lukács Ignácz, Ellenbogen Ernő, Friedmann Béla, Kun Samu, Prerau Ignác, Steiner Mihály, Fischer Miklós és Gutt-mann Bertalan. A gettó lakóit két menetben deportálták: május 29-én, illetve május 31 -én.116

„Szükség"-intézkedések Dél-Magyarországon

Csaknem egy időben azzal, hogy Kárpátalját és Észak-Erdélyt hadműveleti területté nyilvánították, a magyar hatóságok, amelyek együttműködtek a német megszálló erőkkel, hadműveleti területté nyilvánították Magyarország déli (Horvátországgal és a megszállt Szerbiával szomszédos) részeit is. „Elővigyázatossági" rendszabályként a Tito partizánjai ellen vívott háborúban, a fasiszta hatóságok szükségesnek látták az ezen a területen élő zsidók összegyűjtését. Az intézkedés nemcsak azokat a zsidókat érintette, akik korábban jugoszláv területen éltek, hanem sok olyant is, aki a trianoni Magyarország lakosa volt. Az utóbbiak közül Zala vármegye Csáktornyai, Nagykanizsai és Perlaki járásában éltek a legtöbben. Miként Kárpátalja esetében, az összegyűjtés itt is több nappal megelőzte a hivatalos gettósítási kormányrendelet kiadását.

A Horvátországgal határos körzetek zsidóságának összegyűjtését április 19-én határozták el azon az értekezleten, amelyen a belügyminisztériumban Baky László elnökölt. Mindenekelőtt a 6163/1944 BM VII. res. sz. rendelet foganatosításáról volt szó. A résztvevők elhatározták, hogy meghozzák a „különleges szükségintézkedéseket" mindazon zsidók ellen, akik a III., IV. és V. csendőrkerület déli zónáiban éltek: Bácskának a Ferenc-csatornáig terjedő területe és a Tisza folyó mente, egészen Marto-nosig.117 Beleesett ebbe a területbe Csáktornya, Horgos, Nagykanizsa, Újvidék, Zenta és Zombor városa. Az akció április 26-án indult, és négyöt nap múltán, 9530 zsidó gettósítását eredményezve, már le is zárult. A vagyonelkobzás első szakasza után a zsidókat ideiglenes gettókba költöz

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham576.pdf

Az egész kötetet lásd:

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/