572 GETTÓSÍTÁS: ELSŐ SZAKASZ
megjelent a gettósítási kormányrendelet. A szomszéd községekből beszállítót^ valamint sok helybéli zsidót a városi téglagyárban helyezték el. A gettósítási hirdetményt egész Abaúj-Torna vármegyében egy nappal a begyűjtés kezdete előtt tették közhírré. Az ilyen hirdetmények jellegzetes példánya a következőket tartalmazta:
Április hó 28-án, 18 óra után Kassa város területén - a téglagyári tábor kivételével -zsidó személy nem tartózkodhat. Kivételt képeznek azok, akiket ala-kásuk szerint illetékes rendőr- vagy csendőrjárőr ugyanezen a napon lakásukban további intézkedésig meghagyott és külön névjegyzékbe foglalt. Minden más zsidó jelentkezni tartozik ugyanezen a napon 17 és 19 óra között a téglagyár átvevőbizottsága előtt. Azokat a zsidókat, akiket ez időpont után a hatóság a város területén talál, azonnal letartóztatja és internálja. Ismételten szigorúan figyelmezteti a rendőrkapitány a város lakosságát, hogy aki zsidó személyt vagy vagyont a fenti időpont után a lakásában vagy bárhol rejteget, azt letartóztatja és internálja.88
Abaúj-Torna vármegye zsidó közösségeinek gettósításában Schell Péter főispáné és Fáy Barna alispáné volt a vezető szerep. Kassa városában Endre László közeli politikai elvbarátja, Pohl Sándor polgármester vezényelte az intézkedést.89 Maga mögött tudhatta a rendőrség készséges közreműködését, így például Demkó Mátyásét, Fehérvári Tiborét és különösen Horváth György rendőrkapitányét. Utóbbinak Csatáry László, a téglagyári gettó parancsnoka segédkezett. Ez a gettó volt egyúttal az Abaúj-Torna vármegyei zsidók bevagonírozási központja is. A parancsnokság egy darabig Szoó Tibor felügyelőgyakornok kezében volt. Horváth az Eichmann-féle Sonderkommando tagjának, Schmidtsiefen SS-Ober-sturmführernek és Sárvári Jenő csendőr ezredesnek a segítségével választotta ki a gettó színhelyét. Ok hárman alkották a mentesítési és egyéb ügyekkel foglalkozó hármas bizottságot. Egy forrás szerint a műveletek során kitűnt még Schönzierer SS-Obersturmfuhrer, valamint Vasvári csendőr alezredes is. A beszámolók szerint valamennyien kiélték szadisz-tikus hajlamaikat az értéktárgyak felkutatása, illetve a bevagonírozás során.90 A helyi Zsidó Tanácsot dr. Kolos Ákos vezette, tagjai voltak: dr. Berger Dezső, Garai Sándor, Görög Arthúr, Spira Ignác, Roth Ignác és Ung Jenő. Mint más, nagyobb gettókban, itt is gettórendészek segítségével ügyelt a Zsidó Tanács a gettó belső rendjére.
Az Abaúj-Torna vármegye szomszédos községeiből származó
zsidókat a város két külvárosi téglagyárában gyűjtötték össze, Ide kerültek
Bárcza, Kisida, Mindszent, Nagyida, Szepsi, Szikszó, Téhány? Tiszalök és Torna
zsidó lakosai.91 A gettóból vagy a téglagyárakból szinte lehetetlen
volt megszökni. Amikor egy mindenki által Gizinek nevezett 17 éves zsidó lánjh:
megöltek, mert szökni próbált a téglagyárból, meztelen testét
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham572.pdf
Az egész kötetet lásd: