A KONSZOIJQDÁCIÓTÓL AZ „IsLŐÍ'ASIZMUSIG" 57
rokat, gyárosokat és üzletembereket az ország gazdasági bajaiért vádoló antiszemitizmus, hogy megfelelő irányban levezesse a tömegek elégedetlenségét, hanem arra is, hogy elterelje a figyelmet az ósdi félfeudális rendszer egyenlőtlenségeiről.
Ilyen körülmények között az arisztokrácia ambivalensen viszonyult a jobboldali mozgalmakhoz. Egyrészt jó néven vette, hogy a színen vannak és fejlődnek, másrészt azonban tartott is tőlük. E mozgalmak némelyike határozott arculatú politikai párttá jegecesedett, mások mint nyomás gyakorlására alkalmas csoportosulások számottevő és igencsak baljós politikai jelentőségre tettek szert. Ezek a pártok és mozgalmak sűrűn változtatták a színüket, gyakorta egyesültek, majd megint szétváltak, alapítóik és vezéreik szeszélyesen változó politikai törekvéseinek megfelelően. A harmincas évek végéig jelentősebb befolyáshoz nem jutottak, bármekkora volt is híveiknek tábora, és bárkik álltak is az élükön, s mindaddig nem tudták a hatalmat megszerezni, amíg 1944 októberében a németek segítségével hatalomra nem jutottak.
Jobboldali szervezetek. Amikor Gömbös pártot változtatott, és ennek folytán a Fajvédő Párt 1928-ban átalakult, Szász Béla és Csomós Miklós vezetésével színre lépett az első magyar Nemzeti Szocialista Párt. A német testvérpárt nyomdokaiba lépve a magyar kettős keresztet és kardot választották jelvényükül, zöld egyeninget rendszeresítettek, és „Bátorság" volt a köszöntésük.
Ha most eltekintünk Bajcsy-Zsilinszky Endre egyszemélyes Nemzeti Radikális Pártjától, akkor az első, magát félreérthetetlenül nácinak tekintő és súllyal bíró politikai alakulat a Nemzeti Szocialista Magyar Munkáspárt volt. Vezetője egy sajátos kalandor, „író, költő és népvezér": Böszörmény Zoltán. Előfutára volt ez a párt a kaszáskeresztes mozgalomnak, mely száz százalékig az NSDAP-t utánozta. Böszörmény szívesen dicsekedett azzal, hogy személyesen ismeri Hitlert, nagyrészt átvette a náci párt programját és a külsőségeit, többek között a Volksgenosse, azaz néptárs megszólítást. Az 1931-ben alakult párt elsősorban a Közép-Tisza-vidék földtelen agrárproletariátusát vette célba, akiknek a körében mintegy fél évtizede heves szociális nyugtalanság volt tapasztalható.48 A főbb programpontokat Böszörmény 1930 októberében Nemzeti Szocialista Kiáltványban tette közzé. A nép nyomorúságának legfőbb okozójaként élesen támadta a zsidó uzsorát, és a liberalizmus, a demokratikus és szocialista mozgalmak szétzúzását vette tervbe. Fékevesztetten uszított a zsidók ellen, de ugyanakkor szociális és gazdasági reformokat is követelt a Hitler által is meghirdetett módon.49
1932 júniusában Böszörmény egyik korábbi híve, Meskó
Zoltán kis
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham57.pdf
Az egész kötetet lásd: