GETTŐSÍTÁS: ELSŐ SZAKASZ 567

Pálfy Sándor csendőr alezredes, Kossey János alispán és Gyurics Gyula főszolgabíró voltak. Technikai tanácsokkal Theodor Dannecker SS-Ha-uptsturmführer, a körzet zsidóügyekben illetékes német tanácsadója szolgált.⁵⁴ Thurzó április 26-án azt jelentette Tomcsányinak, hogy aznapig 16 927 zsidót helyeztek el a két gettóban. Közülük 14 327 a nagyobb, téglagyári gettóban nyert elhelyezést: 5610 volt a helyi, és 8717 az Ungvármegye szomszédos hitközségeiből beszállított zsidók száma. A fatelepen 2600 zsidót őriztek. Mindkét gettót meglátogatta április 25-én Endre László. Az egészségügyi körülmények, amint azt dr. Biringer Károly, a város tiszti főorvosa megállapította, rendkívül gyatrák voltak. Még a gettó-sítás vége előtt fordult Jarosshoz Megay polgármester, a zsidók elszállítását kérve, mert azok, úgymond, egészségügyi veszélyt jelentenek a keresztény lakosságra nézve. Még Tomcsányit is felkérte, vesse latba befolyását e cél érdekében.⁵⁵ Április 26-án Megay és Thurzó hirdetményben szólította fel a még kézre nem kerített zsidókat, haladéktalanul jelentkezzenek a rendőrségen, és felkérte a keresztény lakosságot, tegyenek bejelentést az ilyen zsidókról. Ugyanaznap a zsidóellenes akciót bonyolító hivatalnokok Megay irodájában gyűltek össze, hogy megtárgyalják a megye zsidókérdésének „megoldásában" jelentkező problémákat, így a műveletek soron következő lépéseit is.⁵⁶

Mint Kárpátalján másfelé is, az ungvári gettókban is nyomorúságosak voltak a körülmények. Sok zsidónak a szabad ég alatt kellett sorsára várnia. A rendre zsidó rendészek vigyáztak, összhangban a László dr. vezette, négytagú Zsidó Tanáccsal.⁵⁷ A gettósítás megkezdése utáni napon a zsidó vezetők szívszorító kérvényt juttattak el Thurzóhoz, arra kérve őt, legyen könyörülettel, és ne hurcolja el a zsidókat otthonaikból.⁵⁸ Mit sem sejtettek az ellenük szőtt, gyilkos összeesküvésről, amely éppúgy leselkedett rájuk, mint Magyarország többi zsidóira. A gettó és Budapest közötti titkos futárszolgálat működött, amelynek révén a magyar és a svájci nemzetközi zsidó szervezetek képviselői nyomon követték a kárpátaljai fejleményeket. Ilyen értesülések alapján küldték például a leveleket bizonyos személyeknek a gettóba, s a címzésben a téglagyárat jelölték meg, ahol el voltak helyezve. Az egyik ilyen futárt, dr. Ackermann ungvári ügyvédet elfogta a német biztonsági rendőrség. A birtokában lévő dokumentumokból derült fény dr. Szendrődy városi aljegyző emberséges magatartására, akit Ungvár polgármestere a gettó élelmiszer-ellátásának és higiénés berendezéseinek megszervezésével bízott meg. Ugyanez mondható el dr. Török rendőrtanácsosról is. Miután Ferenczy a helyszínre érkezett, ezeket a tisztviselőket azonnal eltávolították, és a gettót Pálfy Sándor alezredes főparancsnoksága alá helyezték.⁵⁹ Az Ungváron összegyűjtött zsidókat május 17. és május 31. között öt transzportban deportálták.⁶⁰

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham567.pdf

Az egész kötetet lásd:

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/