558 GETTÓSÍTÁS: ELSŐ SZAKASZ
- Dl. zóna. AII. (székesfehérvári) és VII. (miskolci) csendőrkerület-ben lévő zsidók - Észak-Magyarország Kassától a Harmadik Birodalom határáig.
— IV. zóna. Az V. (szegedi) és VT. (debreceni) csendőrkerületben lévő zsidók - Magyarországnak a Dunától keletre fekvő déli részei.
— V. zóna. AIII. (szombathelyi) és IV. (pécsi) csendőrkerületben lévő zsidók - az ország Dunától nyugatra fekvő délnyugati részei.
- VI. zóna. Az I. csendőrkerületben (Budapesten) lévő zsidók - a főváros és közveden környezete.
A sorrend nagyrészt azoknak az elképzeléseknek felelt meg, amelyeket „Kállay magántitkára" 1942. október elején Wislicenynek fejtett ki -és egy sor katonai, politikai és pszichológiai tényező tükröződött benne. A Vörös Hadsereg gyors közeledése miatt lényeges volt az időtényező. Politikailag célravezető volt Kárpátaljával és Észak-Erdéllyel kezdeni, mert a központi és helyi hatóságok, illetve a helyi lakosság kevésbé érzékenyen reagált a „galíciai", „idegen", nem magyarul beszélő tömegek, mint az asszimüáltak sorsára. Németországi „munkára" való összegyűjtésüket magyar jobboldali körök kétszeresen is üdvözölték: Magyarország megszabadul az „idegen" elemektől, ugyanakkor a közös háborús erőfeszítésekhez is hozzájárulnak, és ezáltal időben közelebb kerülhet a megszállás vége és a teljes szuverenitás visszanyerése.
Endre eredetileg kifogásolta ezt a sorrendet - a gettósítási programot Budapesten szerette volna kezdeni. Az elképzelésnek Eichmann különleges alakulata nyerte meg: meggyőzték, hogy kívánatos vidéken kezdeni a műveleteket, az ország északkeleti részével kezdve. Hötd szerint azzal indokolták ezt a döntést, hogy a budapesti zsidók, akik az országban a leg-tapasztaltabbak és leginkább asszimüáltak voltak, ne tudjanak elmenekülni, a fővárosban és vidéken elrejtőzni.31 Horthy július 7-i, a deportálások leállítását elrendelő döntése után Endre gyakran tett szemrehányást munkatársainak azért, hogy nem fogadták meg a tanácsát.32
A zsidóellenes akciót minden zónában úgy indították el, hogy előbb értekezletet hívtak össze, amelyen a német és magyar zsidódanító munkacsoportok a vármegyei, a járási és a városi közigazgatás vezető tisztviselőivel, s az illető zónában működő rendőr- és csendőrparancsnokságok parancsnokaival találkoztak. Az értekezleteken többnyire Baky és/vagy Endre elnökölt. Minden meghívott megkapta a megfelelő, szigorúan bizalmas zsidóellenes rendeletek, így a 6163/1944. BM VII. res. sz. rendelet másolatát, és szóbeli eligazítást kapott azok foganatosításáról.
Az I. zóna zsidóellenes-hajszájának részleteit egyrészt a
belügyminisztériumban április 7-én (lásd fent), másrészt Munkácson, április
12-én
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham558.pdf
Az egész kötetet lásd: