GETTŐSÍTÁS: ELSŐ SZAKASZ 557
váró büntetés elől (6. fejezet), a fegyveres SS tagjaként tért vissza, és Eichmann összekötő tisztje volt a magyar zsidótlanítási alakulatban.
A magyar zsidótlanítók hatékonysága a németekkel való szoros kolla-boráción múlott. Baky ezért adott ki 1944. április 19-én szigorúan bizalmas felhívást a magyar hatóságok, illetve a német katonai és rendőri szervek szoros együttműködésére vonatkozóan. Baky azzal támasztotta alá az együttműködés fontosságát, hogy a zsidókérdést országosan és intézményesen sikerül megoldani.30
Német társaikhoz hasonlóan a magyar alakulat tagjai is hidegvérű pontossággal dolgozták ki a végleges megoldás alaptervének részleteit.
A gettósítás, összegyűjtés és deportálás alapterve
Az alapterv, amelyet a német és magyar zsidótlanítási szakértők dolgoztak ki, a gettósítás és az összegyűjtés több, egymást követő szakaszát irányozta elő:
- a falusi és kisvárosi zsidókat össze kell szedni, és átmenetileg zsinagógákban és hitközségi épületekben kell elhelyezni;
- miután értéktárgyaikat elszedték, a falvakban és kisvárosokban ösz-szegyűjtött zsidókat a szomszédos nagyobb városokban, rendszerint a járási székhelyeken lévő gettóba kell átszállítani;
- a városi zsidókat össze kell gyűjteni és külön kijelölt területre szállítani, amely gettóként szolgál - ezt teljesen el kell szigetelni a város többi részétől. Egyes városokban a gettót a zsidónegyedben kell létrehozni, másutt gyárakban, raktárakban, téglagyárakban vagy akár a szabad ég alatt;
- a zsidókat megfelelő vasúti eszközökkel rendelkező központokban kell összegyűjteni, hogy gyorsan be lehessen vagonírozni és el lehessen szállítani őket.
A zsidókat mindegyik szakaszban különleges vizsgálatnak kell alávetni. A csendőr- és rendőrtisztviselőkből álló vizsgálócsoportok kényszerítsék őket arra, hogy adják át értéktárgyaikat. A gettósítási és depor-tálási művelettervek hat, területileg meghatározott „tisztogatási akciót" irányoztak elő. Ebből a célból az országot hat műveleti zónára osztották, mindegyikhez egy-két csendőrkerület tartozott (lásd a 13.1. táblázatot). A műveleteket az alábbi területi sorrendben kellett végezni:
- I. zóna. A VUL (kassai) csendőrkerületben lévő zsidók- Kárpátalja és Északkelet-Magyarország.
- II. zóna. AIX. (kolozsvári) és X. (marosvásárhelyi)
csendőrkerületben lévő zsidók - Észak-Erdély.
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham557.pdf
Az egész kötetet lásd: