556 GETTÓSÍTÁS: ELSŐ SZAKASZ
műveleti területre neveztek ki kormányzói biztosnak.25 Ricsóy-Uhlarik Bélát 1944. április l-jén az ország tiszántúli területén működő német haderők katonai parancsnokságához nevezték ki kormánybiztossá.26
A zsidóknak a „hadműveleti területről" való eltávolítására megírt forgatókönyvet a hónap végén játszották el, miután Endre visszatért Kárpátalja és Északkelet-Magyarország gettóinak szemléjéről (lásd a továbbiakban). Azért indult állítólag április 24-én erre a szemleútra, hogy kivizsgálja a gettókban uralkodó elviselhetetlen viszonyokról terjesztett „rémhíreket", Visszaérkezve Endre szuperlatívuszokban bővelkedő jelentést adott át Jarossnak, elutasítva a „rémhíreket". Megjegyezte azonban, hogy a gettók túlzsúfoltak, és hogy a németek azt kívánják, helyezzék át a táborokat a hadműveleti területekről. Tekintve, hogy Endre nagyon jól tudta, Magyarországon belül képtelenség máshová telepíteni a nagy tömegű zsidót, néhány nap múlva felvetette, fogadja el a kormány Eichmann javaslatát, miszerint a zsidókat Németországba kellene evakuálni.27 Veesen-mayer is közvetítette a Wehrmacht kérését, hogy vonják ki a zsidókat a hadműveleti területekről. A német és magyar zsidótlanítók által előadott előjáték néhány hét leforgása alatt a zsidók gyors, könyörtelen deportálásába torkollott.
A magyar zsidótlanító különítmény
A magyar zsidódanító különítmény a belügyminisztériumi Baky-Endre-csoport irányítása alatt és Eichmann Sonderkommandójával szorosan együttműködve tevékenykedett. Vezetője Ferenczy csendőr alezredes volt, aki a m. kir. csendőrség összekötő tisztje volt a német biztonsági rendőrségnél. A magyar zsidótlanító egységnek két központja volt: az egyik Pesten, a Semmelweis utca 6. alatt, a Vármegyeházán, a másik a budai Lomnic Szállóban, az Evetke út 2.-ben, közvetlenül Eichmann Ma-jesüc szállóbeli főhadiszállásának szomszédságában.
Ferenczy cinizmusára és a művelet álcázása iránti vágyára utal, hogy pesti irodájának ajtaján neve mellett a következő felirat volt olvasható: Nemzetközi Beraktározási és Szállítási Kft.28 A gettósítás és a deportálás állására vonatkozó napi jelentéseit általában a főbb deportálás! központokból küldte el.
Ferenczy legközelebbi munkatársai a zsidótlanítási
alakulatban Megy-gyesy, Zöldi Márton, Hain Péter, Koltay László (Hain
helyettese) Uray László csendőr százados, bevagonírozási „specialista"29
és a helyszíni műveletekkel megbízott magas rangú csendőrtisztek voltak, köztük
Töl-gyesy, Paksy-Kiss, Sellyey és Péterfíy Jenő. Zöldi, aki az év elején
Németországba szökött a délvidéki tömeggyilkosságban játszott szerepe miatt rá
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham556.pdf
Az egész kötetet lásd: