A GAZDASÁGI MEGSEMMISÍTÉS 533

gok voltak. Kornfeld báró pénzügyileg támogatott egy sor liberális és konzervatív kiadványt, köztük a Magyar Nemzetet, a Magyar Szemlét, a Nou-velle Revue de Hongrie-t és a Hungárián Quarterlyt.55

E családok tulajdonában nemcsak a hatalmas csepeli Weiss Manfréd Művek voltak, ez a több mint 40 000 munkást foglalkoztató nehézipari és fegyvergyártó ipari létesítmény, hanem nagyszámú egyéb ipari, bánya-és bankvállalkozás is, amelyek jelentős befolyást gyakoroltak Magyarország pénzügyi és gazdasági életére.56

Amikor az 1930-as években a politikai légkört egyre inkább a zsidóel-lenesség határozta meg, a szóban forgó családok óriási holdingjai egyetlen holdingtársaságban egyesültek. A Labor Bizalmi Rt.-t eredetileg Weiss Manfréd gyermekei és örökösei hozták létre 1923. december 30-án;57 a tröszt részvényeinek 51%-át a család árja tagjai nevében jegyezték.58 Ennek következtében a Weiss Manfréd Műveket és a családok egyéb vállalatait magába foglaló Labor Bizalmi Rt. „árja" cég lett, s mint üyenre nem vonatkoztak a zsidótörvények. Több vállalat, köztük a repülőgép- és lőszergyár részt vett a haditermelésben, s így nemcsak a magyar haderőt, hanem a Harmadik Birodalom hadseregét is szolgálta.

Magyarország 1943 őszén került Németország figyelmének előterébe. Ismervén Kállay Miklós miniszterelnök lépéseit, Hitler elhatározta, hogy nemcsak megakadályozza, hogy Magyarország, Olaszország példáját követve, kilépjen a tengelyszövetségből, hanem az országot erőteljesebb részvételre készteti a háborús erőfeszítésekben. Abban az időszakban ez különösen fontosnak látszott, mivel Németország mind a keleti, mind a nyugati fronton megrendítő vereséget szenvedett el, otthoni ipara pedig az egyre pusztítóbb nyugati légitámadásoknak volt kitéve. Németország számára különösen fontos volt, hogy a magyar munkaerő és ipari erőforrások bevonásával bővítse a repülőgép-termelést. A megszállás előtt rövid idővel kidolgozott egyik terv - az ún. Jágerstab-terv - hat nagy föld alatti repülőgépgyár felépítését irányozta elő, a több mint 1 millió m2 területű üzemeket 1944 novemberére kellett megépíteni. Az egyiket, magyarországi zsidó munkások segítségével, a Cseh-Morva Protektorátusban kellett felépíteni. Horthynak az 1944. március 18-án, a klessheimi kastélyban adott hozzájárulása ahhoz, hogy ehhez a Don Quijote-i tervhez a „szükséges zsidó munkásokat" szállítsa, Eichmann deportálási tervezetének egyik alapköve volt (lásd a 11. fejezetet).

Egy másik, röviddel a megszállás után hatályba lépett terv a repülőgép- és egyéb hadianyaggyártás fokozását írta elő a Labor Bizalmi Rt. vállalataiban, köztük a Dunai Repülőgépgyár Rt.-ben, amely Mes-serschmidt vadászgépeket gyártott. Több német szerv dolgozott tevékenyen és titokban azon, hogy a gyártelepeket saját céljaikra szerezzék

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham533.pdf

Az egész kötetet lásd:

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/