532 A GAZDASÁGI MEGSEMMISÍTÉS
ékszerre és drágakőre tett szert - Kasztnerék azt gondolták, hogy a Son-derkommando vezetőit megvásárolva talán megmenthetik a zsidók nagy részét.
A németek nemcsak ideológiai céljuk - a zsidóság megsemmisítése -megvalósítására, hanem az ezzel járó gazdasági előnyök maximálására is törekedtek. Az ország zsidódanításáért részleges kárpódásul a deportált zsidók élelmiszer-fejadagját követelték és kapták meg, további kétmilHárd pengőt a deportálás során felmerült szállítási költségek fedezésére. A zsidó tulajdon elkobzása még a deportálás után is folytatódott.
A magyarokat nyilvánvalóan bosszantotta, hogy a németek kiviszik az országból a zsidó tulajdon egy részét, az az üzlet azonban teljesen felháborította őket, amelynek következtében az SS Magyarország legnagyobb ipari komplexumát, a Weiss Manfréd Műveket szerezte meg.
Az SS megszerzi a Weiss Manfréd Műveket
Magyarország német megszállásának egyik - nyilvánosan nem emlegetett - célja az ország maximális gazdasági kizsákmányolása, ipari és mezőgazdasági termelőkapacitásának a Harmadik Birodalom érdekei alá rendelése volt. Ezt a célt követve a németek nemcsak a zsidó vagyon nyílt elkobzásához, hanem olyan csereüzletekhez is folyamodtak, amelyek során néhány zsidót életben hagytak javak és értéktárgyak ellenében. Az ilyen csereügyletek nem keresztezték a végleges megoldást, ellenkezőleg, éppen arra szánták őket, hogy ezzel is homályban tartsák sötét terveiket. A tárgyalásokat, berlini feletteseik tudtával és beleegyezésével, rendszerint a helyszíni lebonyolítással megbízott SS-tisztek folytatták.
Amikor az SS engedélyezte, hogy 1685, többnyire neves és
jómódú magyar zsidó 1944. június 30-án elhagyja az országot, ez annak a
Kaszt-ner vezette Vaadával kötött megállapodásnak az eredménye volt, amely
fejenként 1000 dollárt kínált fel a németeknek. Mivel ezt az egyezséget a
magyar hatóságok beavatása nélkül kötötték, s maguk a megmentett egyének
fizettek, az ügyre következő hivatalos reakció viszonylag enyhe volt. A magyar
kormányt azonban rendkívül érdekelte és láthatóan elkeserítette az üzlet,
amelyben négy rokon család, amelyek az ország ipari és pénzügyi életében
kiemelkedő szerepet játszottak, szabadságát azzal vásárolta meg, hogy az SS-nek
adta át a Weiss Manfréd Művek feletti ellenőrzés jogát. Ifj. Chorin Ferenc,
Mauthner Ferenc, báró Kornfeld Móric és báró Weiss Jenő családjáról van szó,
több, a magyar arisztokráciával rokoni kapcsolatban álló családtaggal.54
E családok legtöbb tagja a magyar társadalom arisztokrata elitjéhez tartozott,
néhányan, köztük Chorin is, szoros személyes barátságban voltak Horthyval.
Egyesek felsőházi ta
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham532.pdf
Az egész kötetet lásd: