OC DO
A zsidók kifosztása
A NÁCIK zsidóellenes programjának egyik alapvető célkitűzése a zsidó tulajdon kisajátítása volt. A német és magyar nemzetiszocialisták között tökéletes egyetértés uralkodott ebben a tekintetben, s a magyar polgári lakosság amorális rétegeinek teljes támogatását is élvezték.
Noha a magyarországi zsidók vagyonát csak az 1944. március 19-i megszállás után kobozták el, a zsidók elszegényedése már 1938-ban megkezdődött, amikor Magyarországon, a német nyomásnak és a hazai szélsőjobboldali agitációnak engedve, elfogadták az első zsidótörvényt. A kampány egy sor további alapvető törvény és rendelet elfogadásával folytatódott, amelyek célja az volt, hogy csökkentsék, végső soron pedig kiküszöböljék a zsidók szerepét a nemzetgazdaságban. A magyarországi zsidóság számszerűleg csekély felső rétegének, amely vezető szerepet játszott az ország ipari, kereskedelmi és pénzügyi életében, s gazdagsága, valamint a keresztény arisztokráciában fellelhető barátai révén némüeg védett helyzetben volt, a megszállásig sikerült elég könnyen túltennie magát az egyre szigorúbb korlátozásokon. A magyar zsidóság tömegeire viszont, különösen a nem asszimilálódott kárpát-ukrajnai és észak-erdélyi ortodox zsidókra, óriási gazdasági terhek nehezedtek, s szinte képtelenek voltak úrrá lenni helyzetükön. A gyorsan romló gazdasági helyzet nyomására 1938-ban, illetve 1939-ben létrejött a MIPI (Magyar Izraeliták Pártfogó Irodája) és az OMZSA (Országos Magyar Zsidó Segítő Akció).
Bár e jóléti szervezetek központi és helyi irodái
enyhítették valamelyest a nélkülözők sorsát, a legtöbb zsidó gazdasági helyzete
tovább romlott, különösen Magyarországnak a Szovjetunió elleni hadba lépése,
1942. június 27. után. Nem elég, hogy a többi magyar állampolgárral osztozva
viselnie kellett a háború okozta áruhiányt, a magyar zsidóságnak ezenfelül a
mind szigorúbb gazdasági korlátozások terhét is hordoznia kellett. Tovább
súlyosbította a zsidók gazdasági terheit, hogy sok munka
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham520.pdf
Az egész kötetet lásd: