52 A KONSZOLIDÁCIÓTÓL AZ „ELŐFASIZMUSIG"
A náci Németország hatása. Ha belpolitikájában nem ért is el sokat, arra azért képes volt, hogy Magyarország sorsát szinte eloldhatatlanul a náci Németországhoz kösse.43 Miután Bethlen a revízió ügyét a nyugati demokráciák segítségével és az ő eszközüknek számító Népszövetség jóvoltából sem tudta szemernyit sem előrevinni, úgy döntött, hogy a legcélravezetőbb az lesz, ha Magyarország külpolitikáját a Harmadik Birodaloméhoz igazítja hozzá. Hitler Németországa volt az egyetlen nagyhatalom, amely a versailles-i igazságtalanságokat meg nem történtté kívánta tenni, és az egyedüli olyan, amelynek politikai és faji elvei megrezegtették Gömbös szívének húrjait. Gömbös volt az első kormányfő, aki a kancellárrá választott Hitlernél hivatalos látogatást tett. Az 1933. június 17-19-én lezajlott látogatás politikai kompromisszummal zárult. Magyarország bátorítást kapott Csehszlovákiával szembeni revíziós követeléseiben, Romániával vagy Jugoszláviával szemben viszont nem. Sokkal fontosabb és Magyarország szempontjából egyenesen végzetes hatású volt az, hogy a Harmadik Birodalom később behatolhatott az ország életének gyakorlatilag minden területére, és módja nyílt a közvetlen beépülésre. Az 1933-as politikai megállapodást az első nagyszabású gazdasági egyezmény követte. Magyarország lehetőséget kapott, hogy eladja Németországnak agrárfölöslegét, és ipari termékeket vásároljon, amelyek elősegítik az ország korszerűsítését és felfegyverkezését.
Az 1934 februárjában megkötött német-magyar gazdasági egyezmény jórészt annak volt köszönhető, hogy a Harmadik Birodalom gazdasági minisztere, Hjalmar Schacht új politikát indított be. Feladta az előző élelmezésügyi miniszter, Alfréd Hugenberg önellátásra alapozott mezőgazdasági politikáját, és nemcsak a kereskedelmet bővítette, valamint a szükséges agrártermékek kínálatát növelte meg, de egyúttal Magyarországot Németország függőségébe vonta, megnyitván előtte a német felvevőpiacot és a német műszaki, valamint iparcikk-beszerzési forrásokat. A szemes termény és lábasjószág mellett Németország vásárolta fel csaknem a teljes magyar bauxittermelést. Magyarország viszont növekvő mennyiségben importálhatott ipari késztermékeket, az ipar fejlesztéséhez szükséges nyersanyagokat, úgymint szenet, kokszot és kátrányszármazékokat. Hivatalos adatok szerint - ezek nem tartalmazták a fegyvereladás titokban tartott volumenét - a két ország kereskedelmének bővülését 1933 és 1937 között a 2.1. táblázat tünteti föl.
Magyarországot azonban nemcsak a gyorsan növekvő
kereskedelmi forgalom kapcsolta nagyon szorosan a Harmadik Birodalomhoz^ hanem
az is, hogy jelentős német tőke áramlott be beruházások formájában. Több német
cég létesített leányvállalatokat, illetve hozott létre ipari létesítményeket
Magyarországon. A német gazdasági érdekek térnyerése zsi
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham52.pdf
Az egész kötetet lásd: