AZ ELSŐ ZSIDÓELLENES INTÉZKEDÉSEK 519
81. A Propagandahivatal szerkezetére, személyi felépítésére nézve lásd Magyarország tiszti cím- és névtára, 1942, 639. o., valamint az 1944. évre szóló kiadás pótfüzetét, 76-77. o.
82. Eszterhás Istvánt úgy nevezték ki ezeknek az ügyosztályoknak az élére, hogy közben a sajtóügyek m. kir. kormánybiztosaként, a miniszterelnöki hivatalban is szolgált. Itteni felettese Kolosváry-Borcsa Mihály volt. Uo., 7-8. o.
83. Az intézet elődjét Endre László állítólag már 1942 májusában létrehozta Budapesten. Bosnyák Zoltán vezetése alatt az intézet Endre megyeházi irodájában vert tanyát. Lásd „Pest megyében zsidókutató intézet létesült." Székely Nép, Sepsiszentgyörgy, 1942. május 28., 8. o.
84. Vádirat, 1:166-169. o. A működési szabályzatot a 174 288/1944. VII. 5. sz. rendelet alapján hagyta jóvá a belügyminiszter.
Az intézetnek a magyar társadalomhoz intézett felhívásai, különféle űrlapjai a MOL 145. tekercsén tanulmányozhatók.
85. Lévai, Zsidósors Magyarországon, 135. o. Lévai a felavatás napját tévesen május 15-ben jelöli meg. Veesenmayer, aki május 224 táviratában tájékoztatta a német külügyminisztériumot az avatóülésről, a napot helyesen május 12., péntekben jelöli meg. RLB, 162. dok.
86. Ballensiefen feldühítette vonThaddent, aki ebben a hónapban jött Budapestre: tapintatlan volt, és a német követség egyetlen tagját sem hívta meg a megnyitóünnepségre. RLB, 164. dok.
87. A The New York Times tévesen azt jelentette, hogy a Sztójay-kormány egy hónapra betiltotta a lapot. The New York Times, 1944. júHus 9.
88. Lásd Endre és Bosnyák felhívásait (augusztus 1., illetve augusztus 18.) in: Do-sarNr. 40029, 16. kötet, 469., illetve 476. o. Szilágy vármegye hivatalnoki karának példájából kiindulva, akik évi 500 pengő támogatást szavaztak meg az intézetnek, a felhívások eredménnyel járhattak. Uo., 475.' o. Lásd még M0L, 145. tekercs.
89. Endre utasítása (39 542/1944. Hl., kelt 1944. május 20-án), amely minden kormánytisztviselőt felszólít a Cél megvásárlására, uó., a 70. tekercsen olvasható. A faji eszméket propagáló lapnak a „népművelő bizottságok" közvetítésével kellett eljutnia az olvasókhoz.
90. Baky e célból a Magyarság április 16-i
számában külön felhívást intézett a magyar lakossághoz. A szöveget lásd
Vádirat, 1:169-170. o. A Magyarság április 9-i szá-mában jelent meg
Abonyi Ernő interjúja Bakyval, amelyben az utóbbi kifejtette a zsidóellenes
intézkedések jellegét és következményeit. Uo., 136-140. o.
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham519.pdf
Az egész kötetet lásd: