AZ ELSŐ ZSIDÓELLENES INTÉZKEDÉSEK 511
Nemzet, a megszállás előtti időszaknak talán a legmegbecsültebb és legmegbízhatóbb lapja.77 .
Kolosváry-Borcsa nagy napja június 16-án jött el, amikor a budapesti német követség sajtóattaséja, Kurt Brunhoff társaságában amolyan könyvmegsemmisítési szertartáson elnökölt. Hivatalos jelentések szerint a szertartáson 120 zsidó származású magyar és 130 külföldi szerző művét zúzták be. A propagandacéllal lefilmezett ünnepség során 447 627 könyvet, 22 teljesen megrakott tehervagon rakományát semmisítették meg.78
1944 júniusában a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium is tervezte a numerus nuüus elvének bevezetését a felsőoktatásba, hogy a fajvédelmi törvények értelmében zsidónak minősülő diákok közül egy se nyerhessen felvételt. A törvényhozást „ideiglenesen" félretették, alighanem azért, mert akkor már teljes gőzzel haladt előre a végleges megoldás programja.79
A nemzet szellemi megtisztulását előmozdítandó, indítványozták a zsidók eredeti családnevének és utónevének kötelező visszaállítását.80 Mindez bősz zsidóellenes propaganda-hadjáratba ágyazódott, amely a zsidóságot egyszerre azonosította a kapitalizmus és a bolsevizmus átkaival. E témát falragaszok, mozifilmek, összehangolt sajtóközlemények sulykolták a közvéleménybe (lásd a 15.5. képet).
A zsidóellenes propaganda-hadjárat vezénylésében különösen két testület járt elöl: az egyik már a német megszállás előtt is létezett, a másikat csak néhány hónapra rá hozták létre:
A Magyar Királyi Nemzetvédelmi Propagandahivatal. A
lényegében propagandaminisztériumként működő hivatalt 1942 áprilisában
szervezték meg, amikor is Antal Istvánt Magyar Királyi tárca nélküli
Nemzetvédelmi Propagandaminiszterré nevezték ki. A több tájékoztatási
orgánummal is rendelkező, a kormány bőkezű támogatását élvező Hivatal fő
feladata az volt, hogy a közvéleményt a tengely érdekeinek megfelelően
befolyásolja. A Hivatal zsidóellenes hadjárata különösen eldurvult a német
megszállással. Antal István megszakíthatatlan vezetése alatt, aki egyidejűleg a
Sztójay-kormány igazságügy- és megbízott vallás- és közoktatásügyi
miniszterének posztját is betöltötte, a Propagandahivatal hét osztályt egyesített.
A legfontosabbak közé tartozott az I. (nemzetpolitikai) osztály, amely a
propagandával és a közvélemény formálásával foglalkozott, illetve a ül.
(tájékoztatási) osztály, amely a közhangulatot figyelemmel kísérve,
irányelveket adott ki a közvélemény befolyásolásával foglalkozó orgánumok
számára.81
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham511.pdf
Az egész kötetet lásd: