510 AZ ELSŐ ZSIDÓELLENES INTÉZKEDÉSEK
Nem volt új számára ez a terület. Már az Imrédy-kormány idején, 1938-39-ben sajtóügyi osztályvezetőként tevékenykedett. A Kállay-kor-szakban az Országos Magyar Sajtókamara élére került, amely együttműködött az Országos Sajtótanáccsal és a miniszterelnöki hivatal sajtóosztályával. Ez utóbbi és a mellette működő szervek a következő feladatokat látták el:
- figyelemmel kísérték a Magyarországon kiadott sajtótermékeket, illetve politikai kiadványokat;
- tájékoztatták a sajtót a kormány intézkedéseiről, illetve konkrét esetekben a kormány álláspontjáról; 1
- eligazítást adtak minden olyan ügyben, amely sajtópolitikai természetű volt.
1944 elején a sajtóosztály két alegységből állt. A sajtópolitikai osztály vette kezébe az osztály legtöbb felelős döntését, míg a sajtó-közigazgatási osztály dolga egyebek között az volt, hogy jogi ügyeket bonyolítson, illetve részt vegyen a sajtóra vonatkozó törvényalkotás előkészítésében.75
A német megszállás után Kolosváry-Borcsa kormánybiztos irányította azt az összehangolt, összpontosított propaganda-hadjáratot, amely a szövetségesek ellenében a tengelyhatalmak háborús érdekeit szolgálta. Maga is demagóg újságíró lévén, oroszlánrésze volt abban, hogy a magyar sajtópropaganda sok éven át zsidóellenes pszichózist szított a lakosság körében.
Kolosváry-Borcsának néhány héttel kinevezése után nyflt arra alkalma, hogy kormánybiztosi teljesítményével elbüszkélkedjék. A „Világnézeti Akadémia" c. műsor keretei között elhangzott rádióbeszédében azt állította, hogy a kormánynak végre sikerült „világos helyzetet teremtenie" a kultúra területén, ugyanis megakadályozta, hogy zsidó szerzők megjelentethessék műveiket, és bezáratta az összes zsidó tulajdonban lévő könyvesboltot és könyvkiadót.76
A zsidó szerzők és a zsidó tulajdonban lévő könyvkiadók és
könyvesboltok elleni hajszán kívül Kolosváry-Borcsa feladata volt az is, hogy
barátait különböző, nem nyilas sajtóorgánumok élére kinevezve a
kormányérdekeknek rendelje alá a sajtót. Nitsch Mátyást például kinevezte a
Pester Lloyd főszerkesztőjévé, Gáspár Jenőt, helyettesét pedig az Új
Idők főszerkesztőjévé és a nagy hírű, zsidó tulajdonban lévő kiadóvállalat,
a Singer és Wolfher igazgátójává. Barabás Endre lett a Magyarország
főszerkesztője. A sajtó teljes engedelmességéért szavatolt az ellenzéki orgánumok
elhallgattatása is. A hallgatásra ítélt fő ellenzéki (tehát zsidóbérencnek
ítélt) újságok között volt a Mai Nap, a Népszava, a
Szociáldemokrata Párt lapja, a 8 Órai Újság, az Esti Kurír és a
Magyar
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham510.pdf
Az egész kötetet lásd: