AZ ELSŐ ZSIDÓELLENES INTÉZKEDÉSEK 507

pátaljai Ruszinok Népi Egység Pártja volt, a másik a Német Nemzetiszocialista Törvényhozók Blokkja, amelynek élén Hamm Ferenc állt.⁶⁹

Azzal is fokozták a zsidók elszigetelődését, hogy feloszlatták, kisajátították a központi és helyi zsidó szervezeteket — intézményeket, a zsidóságot a Központi Zsidó Tanács irányítása alá rendelték (lásd a 14. fejezetet).⁷⁰

A zsidók elszigetelése a magyar keresztény társadalom „szellemi tisztaságának" megóvására indított kampánnyal párosult. E célból az új kormány elrendelte az összes zsidóktól vagy zsidó származású keresztényektől származó művek eltávolítását a köz- és iskolai könyvtárakból. A 10 800/1944. M. E. sz. rendelet kibocsátását követően - „A magyar szellemi élet megóvása zsidó szerzők irodalmi műveitől"⁷¹ - gondosan megrendezett könyveltávolítások zajlottak Budapesten és számos nagyobb városban.

Az április 3 0-i rendelet arról intézkedett, hogy a függelékben felsorolt magyar és a külföldi zsidó szerzők műveit⁷² nem szabad kinyomtatni, kiadni vagy terjeszteni.⁷³ Azoknak a vállalatoknak, intézményelmek és könyvtáraknak, amelyeknek birtokában e szerzők műveinek példányai voltak, megtiltották, hogy eladják vagy kikölcsönözzék ezeket, s 15 napon belül teljes leltárt kellett készíteniük a birtokukban lévő könyvekről. A leltárnak a szerző (k) nevét, a mű címét, nyelvét és jellegét, valamint a rendelkezésre álló példányok számát kellett tartalmaznia. A leltárt öt példányban a sajtóügyek m. kir. kormánybiztosának kellett benyújtani. Neki viszont három példányt a Magyar Papirosipari Nyersanyagbeszerző Kft.-nek kellett átadnia. A társaságot felhatalmazták arra, hogy megparancsolja a vállalatoknak, intézményeknek és könyvtáraknak: saját költségükre június 15-ig szolgáltassák be a birtokukban lévő készletet. Beszállítás után a könyveket a kormánybiztos vagy megbízottja jelenlétében bezúzták, a szállítókat pedig a papírhulladék kormány által meghatározott értékének erejéig kárpótolták.

Kivételt csak a hatóságok által meghatározott tudományos művekkel, valamint néhány olyan intézménnyel és könyvtárral tettek, amelynek szigorú felügyelet alatt végzett kutatás céljából megengedték, hogy zsidó szerzőktől származó irodalmi műveket tartson.

A sajtóügyek magyar királyi kormánybiztosa Kolosváry-Borcsa Mihály, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye déli választókerülete parlamenti képviselője (MEP) és az Országos Magyar Sajtókamara elnöke volt. Április 7-én nevezték ki, bár erről nyilvánosan csak április 15-én tettek bejelentést.⁷⁴ Kormánybiztosi minőségben Kolosváry-Borcsa minden sajtó- és könyvkiadási ügyet a kezében tartott. Felügyeletet gyakorolt a Magyar Távirati Iroda és a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. fölött is.

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham507.pdf

Az egész kötetet lásd:

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/