506 AZ ELSŐ ZSIDÓELLENES INTÉZKEDÉSEK
Veesenmayer április 22-i távirata is hangsúlyosan utalt.64 Ami Endre rádiónyilatkozatát illeti, csakugyan igaza lett, mert a zsidók atomizálásával, elkülönítésével és elszigetelésével csaknem egy időben a magyar hatóságok megindították a rohamot újabb megalázásukra - ezúttal az ország „társadalmi és szellemi-kulturális" légköre megtisztításának örve alatt.
Társadalmi és szellemi „megtisztulás"
Szinte rögtön a német invázió után felgyorsult az a harmincas években kezdődött kampány, amelynek célja a zsidó befolyás korlátozása, majd kiküszöbölése a magyar társadalom szociális és kulturális szférájából. A zsidóknak a keresztény társadalomból való kiközösítését célzó egyik első intézkedés annak a rendeletnek a kibocsátása volt, amely megtiltotta, hogy zsidók katonai egyenruhát viseljenek.65 Ezután tiltották meg, hogy zsidó diákok iskolai egyenruhát viseljenek.66 A zsidókat kitiltották a közfürdőkből és uszodákból67, nem járhattak étterembe, élelmiszerboltokba és hasonló helyekre, köztük édességboltokba, bárokba, eszpresszókba és kávéházakba.68 Csak külön erre a célra kijelölt fürdőket és élelmiszer-ellátó intézményeket használhattak. Egyes helységekben, különösen kisebb városokban és nagyközségekben, ahol a zsidóknak nem voltak saját intézményeik, legalábbis bizonyos ideig, engedélyezték nekik a közintézmények igénybevételét, de csak kivételes körülmények között és korlátozott időtartamra - rendszerint néhány órán át -, amelyet a helyi hatóságok szabtak meg.
A zsidók elszigetelése, amely a keresztény társadalom konzervatív-arisztokrata rétege vezető képviselőinek letartóztatásával kezdődött - a zsidóság többnyire hozzájuk fordulhatott védelemért a megszállást esedeg enyhíteni képes ellenzéki pártok és mozgalmak betiltásával folytatódott.
1944. március 29-én a BM az alábbi ellenzéki pártokat és
mozgalmakat tiltotta be: a Szociáldemokrata Pártot, a Függeden Kisgazdapártot
és a Magyar Parasztszövetséget. Több vezéralakjának lemondása nyomán gyökeres
belső változáson ment keresztül a hivatalos kormánypárt, a Magyar Élet Pártja.
A lemondottak között volt Bornemissza Géza, gróf Hunyadi Ferenc, Makkai János,
Mezey Lajos, Tóth András és Zichy Nándor parlamenti képviselők, valamint Otdik
György, a felsőház tagja, a kormány német nyelvű lapjának, a Pester Lloydnak
korábbi főszerkesztője. Tovább súlyosbodott a helyzet, amikor két nácibarát
politikai szervezet bukkant fel, új tápot adva a régebbi és hagyományosabb náci
pártok zsidóellenes agitációjának. Az egyik a Bródy András vezetése alatt álló
Kár
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham506.pdf
Az egész kötetet lásd: