502 AZ ELSŐ ZSIDÓELLENES INTÉZKEDÉSEK
védelem szempontjából, s ebből a célból a hatályos törvényektől eltérő rendeleteket bocsáthat ki.4
A rendelet megszabta, hogy április 5-től kezdve minden hatévesnél idősebb zsidó személy 10 x 10 cm nagyságú, posztóból, selyemből vagy bársonyból készített hatágú, kanárisárga csillagot viseljen ruhájának bal mellrészére varrva. A rendelet (2. szakasz) megszabta, hogy az 194l-es XV. törvény (a fajvédelmi törvény- értékelését lásd a 6. fejezetben) 9. és 16. cikkelye alapján határozzák meg, ki minősül zsidónak. A rendelet (3. szakasz) nem terjed ki arra a zsidóra, akit:
az 1914—1918. évi háborúban az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért arany vagy legalább két ízben I. osztályú ezüst vitézségi éremmel, vagy mint főtisztet a kardokkal ékesített III. osztályú vaskoronarenddel, vagy annál magasabb, de ugyancsak kardokkal ékesített kitüntetéssel, vagy mint törzstisztet kardokkal ékesített ül. osztályú vaskoronarendnél magasabb, de ugyancsak a kardokkal ékesített kitüntetéssel tüntettek ki, úgyszintén arra sem, aki legalább 75%-os hadirokkant, végül arra sem, aki az 1939:IV. tc. 2. paragrafusa első bekezdésének 6. pontjában, a 7720/1939. M.E. sz. rendelet 66. par.-ában, a 2220/1941. M.E. sz. rendelet 3. par.-ában vagy a 8550/1941. M.E. sz. rendelet 2. par.-ában meghatározott kivétel alá esik.45
A kivételezettek sora a rendelet nyüvánosságra kerülése után néhány nappal a keresztény vallási közösségiek aktív és nyugdíjas lelkipásztoraival és az egyházi rendek tagjaival, a hősiességükért kitüntetett zsidók feleségével, özvegyével és gyermekeivel, az első vüágháborúban meghalt katonák özvegyeivel és árváival, a kereszténnyel házasságot kötött kitért zsidókkal és a Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Eüvatal igazolásával rendelkező külföldi nemzetiségű zsidókkal bővült.46
A zsidó származású lelkipásztorokat, szerzeteseket és
apácákat, valamint a keresztényekkel házasságban élő kitért zsidókat annak a
bé-adványnak a nyomán mentesítették, amelyet a Szent Kereszt Egyesület
juttatott el Sztójay miniszterelnökhöz. A beadványt Serédi Jusztinián
hercegprímás is támogatta, aki kijelentette, hogy „a hatágú csillag nem a zsidó
faj, hanem a zsidó vallás jele, amely ellentmondást és hitehagyottságot jelöl a
keresztények szemében". Sürgette a miniszterelnököt, hogy mentesítse a
lelkipásztorokat és szerzeteseket, miként a korábbi zsidótörvényekben is
mentességet élveztek; máskülönben vonakodva bár, de azt fogja tanácsolni nekik,
hogy ne viseljék a csülagot. Április 5-i válaszában Sztójay felhívta Serédi
figyelmét az aznap nyilvánosságra hozott és kívánságait is tartalmazó
1450/1944. M. E. sz.
rendeletre.47 Serédinek a kitért zsidók iránti különleges figyelmét
Ravasz László, a református egyház püspöke is osztotta, aki hasonló
felhívásokkal élt.
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham502.pdf
Az egész kötetet lásd: