A ZSIDÓ TANÁCS 485
1945. november 20-i és 27-i számában közölt cikksorozatot. Ismeretlen okból a Tanácsra és más zsidó vezetőkre, köztük a Vaada vezetőire terhelőnek látszó vallomásokat a Berend-peranyaghoz csatoltak. NB. 2600/1946. Lásd Shulem Offenbach és Stöckler Lajos 1946. július 20-án, illetve május 14-én tett vallomását. The Tragedy of Hungárián Jewry, 315-326. ó.
134. Stern 1945. december 28-án a Jewish Agency for Palestine budapesti irodájának dokumentációja számára készítette vallomását. Lásd a 3627. jegyzőkönyvet a YlVO-nál (768. akta) és a jeruzsálemi Yad Vashem Intézetben (015. irattári anyag). Publikált változatát lásd HJS, 3:1 -47. o. Eppler értékelését Berendről lásd uo., 1946. február 27-i 3647. jegyzőkönyv. Gergely értékelését lásd Beszámoló, 21-22. o.
135. Freudiger, i. m., Pető nyilvános vallomását lásd HJS, 3:49-74. o.
136. Lásd például: A tíz hónapos tragédia. Szerk.: Szerelemhegyi Ervin, Gyenes István, Kiss Károly és Lévai Jenő. Müller Károly, Bp., 1945, 43. o.; Lévai Jenő: A margitkörútivészbírák. Légrády, Bp., 1945,70. o.
137. Nagy utalását lásd „Néptörvényszék a Zsidó Tanács felett", 72. o. Lásd még Török vallomását 1946. március 17-éről a Jewish Agency for Palestine számára. 3643. jegyzőkönyv a YlVO-levéltárban, 768. akta.
138. Freudiger Fülöp szerint áthelyezése előtt Bertl, aki különösen jó viszonyban volt bátyjával, Freudiger Sámuellal, kapcsolatba lépett a zsidó vezetőkkel, mert aggódott az üzlet lehetséges háború utáni kihatásai miatt. Biztatták, hogy fogadja el az ajánlatot, és segítsen a zsidókon. Freudiger, i. m.,
139. „Bemerkungen desD. Wisliceny zum Bericht des dr. Kastner", 1947. március 25., Bureau 06 of Israel Police, Eichmann Trial Doc. 901. o.
140. Freudiger tanúvallomása az Eichmann-per 1961. május 25-i 52. ülésén. Másnap az Új Kelet nevű magyar nyelvű napilap címoldalas beszámolót közölt a felfedezésről „Berend, a szigetvári rabbi a nyilasok és Eichmann informátora volt" címmel. Berend elkésetten reagált: ötoldalas gépelt szövege („Madarat tolláról, Freudigert barátjáról. .. avagy bárók, ha találkoznak") 1970 januáriában született, s azt próbálja bizonyítani, hogy Freudiger és Wisliceny között érdekközösség állt fenn.
141. Lásd például Levi Ben Simon, egy magyar származású izraeli (korábbi nevén Péteri Lipót) rendkívül éles hangú röpiratát az izraeli cionista „establishment" ellen: Miért nem lehetett megmenteni 6 000 000 zsidó testvérünket a megsemmisítéstől? A szerző kiadása, Jeruzsálem, é. n., 36. skk.
142. Joel Palgi: ...és jött a fergeteg. Neografika, Tel-Aviv, é. n., 374. o. Héberül is hozzáférhető.
143. Bemard Klein: „The Judenrat." Jewish SocialStudies, 22, no. 1,1960. január, 27-42. o. Lásd doktori disszertációj át is: Hungárián Jewry in the Nazi Period. Columbia University, New York, 1956, 83-85. o.
144. Moldova György: „A Szent Imre-induló." Kortárs, 20,2. sz., 1975. február, 274-275., 277-278., 292., 301. o. A regény könyv alakban való megjelenésekor a szerző Berend nevét Bárányra változtatta. Lásd a 145. jegyzetet is.
145. Berend legnagyobb bánatára számos írás még a NOT
1947-es döntése után is magyar szélsőjobboldaliakkal kötötte össze a nevét.
Háború alatti tevékenységének egyes részletei háborús bűnösök pereivel vagy az
általa indított perekkel kapcsolatos folyóiratcikkekből derülnek ki. Lásd
például az Új Kelet 1961. május 26-i, 1982. március 12-i (Schön Dezső),
május 14-i és 27-i számát (Naftali Kraus), valamint a Der
AlgemeinerZhurnalmár idézett számában Mordechay B. Gránit írását. Berend,
aki honosítása során Albert Bruce Beltonra változtatta nevét, először 1973
decemberében folyamodott jogi eszközökhöz. Ekkor keresetet nyújtott be a szerző
(Braham. - A
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham485.pdf
Az egész kötetet lásd: